Szárnyas malac nap a Bóbitában

Gyermek és felnőtt közönségével együtt búcsúztatja az óévet a pécsi Bóbita Bábszínház pénteken, a “Szárnyas malac napon”. A teátrum immár hagyományos előszilveszteri rendezvénye a Weöres Sándor Bóbita című versében szereplő, “megigézett” malacról kapta nevét, amelyet az intézmény 1994-ben emblémájául választott.

Sramó Gábor, a Zsolnay Kulturális Negyedben található Bóbita Bábszínház igazgatója az MTI-nek azt mondta: három gyermekeknek és két felnőtteknek szóló produkcióval készülnek a programra. A kicsiket és szüleiket emellett bábkészítő foglalkozások és mesekuckó is várja. A bábszínház Kós Lajos termében először játsszák egy napon a Bóbita saját produkciójaként bemutatott Torzonborz, a rabló című előadás első és második részét – tette hozzá.

Ugyancsak a nagyteremben láthatja a közönség este a Kajárpéci Vízirevű Az ember: tragédia című, abszurd humorban bővelkedő, 14 éven felüliek szóló előadását. A kamarateremben Gazdag László és Bodnár Zoltán, a Kolibri Színház két művésze által előadott Vitéz László Bábjáték automatájának gyermekeknek, illetve felnőtteknek szóló pajzán változatát is láthatja a publikum. Sramó Gábor az MTI érdeklődésére közölte: a Bóbitának egy évadban körülbelül 40 ezer nézője van. Az igazgató örömtelinek nevezte, hogy bérleteseik száma továbbra is emelkedik: míg 2013-ban 3200 bérletet értékesítettek, addig ez a szám tavaly meghaladta a négyezret, idén decemberig pedig megközelítette az ötezret.

A Bóbita Bábszínház egy évadban körülbelül 280 előadást tart; a pécsi társulat gyakori vendég a fővárosban, de országszerte és külföldön is rendszeresen vendégszerepelnek. Az igazgató felidézte: társulatuk idén Lengyelországban és Romániában is játszott, 2017-ben pedig Marosvásárhelyen, Zágrábban és Eszéken vendégszerepelnek, valamint a tervek szerint tavasszal Tallinban is fellépnek.

Forrás: MTI

Pécsiek a Bécsi Ádventen

Ötödik alkalommal állhatott a bécsi Városháza impozáns dísztermének színpadán pécsi kórus. A PTE Babits Mihály Gyakorló Gimnáziuma több, mint tíz éve ápol jól működő nemzetközi kapcsolatot három ország három iskolájával az UNESCO égisze alatt, – tudtuk meg Sulyok Andreától az iskola külkapcsolatokért felelős igazgató helyettesétől. A sikeres németes cserekapcsolat új lehetőséget adott a gimnáziumnak: a vegyes kart meghívták, hogy lépjen fel a nemzetközi ádventi kórusfesztiválon, melyre a Rathaus dísztermében kapnak lehetőséget a világ minden tájáról érkező kórusok az ádventi négy hétvégén egyenként fél órás időintervallumban.

PTE Babits-kórus és a VoiSingers
Babits-kórus és a VoiSingers

A „Babits” vegyes kara nem mehetett volna másodszor, harmadszor, negyedszer, ha nem kápráztatta volna el a bécsi közönséget és a rendezvény vájt fülű főszervezőjét, Franz Schullert. Ez pedig az iskolakórus karnagyának, Balásy Szabolcs érdeme. Az ő személye köti össze a gimnáziumot és a VoiSingers Énekegyüttest, melynek tagjai között a tanár úr keze alatt felnőtt volt babitsos diákok is akadnak szép számmal. Nem csak az iskola, de a pécsiek is büszkék lehetnek e sikerre. Az idei hangverseny is fergetegesre sikerült. Vastapssal jutalmazta az énekeseket a Rathaus közönsége. A hangverseny egyik nagy sikerű száma az iskola tanulójának, Tatai Katának köszönhető (11. D). A dalt Faragó Emanuela (iskolánk volt tanulója), a Babits kórus 11 énekese és a VoiSingers kórus „kísérete” tette még emlékezetesebbé és felemelőbbé. (Az előadott dal: (Loreena McKennitt- Dante’s prayer).

A Babits Gimnázium sikerei sorában ugyancsak éneklési eredményt ért el a napokban Horváth Adél 11.F. osztályos tanuló, aki a Megyei Népdaléneklési versenyen kiemelt arany minősítést kapott, így kategóriájában Ő képviselheti Baranya Megyét az országos versenyen. (B-K BK)

Sikerek a Babitsban, sikerek a Babitscsal

A közelmúltban több irodalmi és művészeti eredményt is értek el a PTE Gyakorló Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola – a Babits Gimnázium diákjai. 

Babits Gimnázium szoboravatón
Balaskó Bence a szoboravatón

A verselők a Babits és a PTE hírnevét ismét szép elismerésekkel öregbítették a váci Dunakanyar Színházban novemberben végén megrendezett 16. Nemzetközi Kaleidoszkóp Versfesztiválon. Matyók Annamária – Babits és Pódium örökös tag – Kaleidoszkóp-díjat vehetett át, a felnőttek kategóriájában. Szintén Kaleidoszkóp-díjat kapott Bánki Beni (11.B) a fiatalok között. Pár év szünet után az Ostinato együttes ismét képviselhette iskolánkat a verszenésítés műfajában. A több, mint 20 éve alkotó együttes jól ismert a régió és az országos irodalmi és világzenét kedvelő közönség előtt. Az Ostinato a Versfesztivál különdíját hozhatta Pécsre. Az ez alkalommal együttesben Balaskó Bence (11.B) debütált. Versmondás műfajában dicsérettel tért haza Füleki Panka (9.F) és Balaskó Bence (11.B). Az elmúlt napokban az iskola diákja, – Molnár Réka (11. F) a Kodály Zoltán Gimnázium által hirdetett megyei versmondó versenyen második helyezést ért el.

A Babitsban évtizedes hagyománya van az iskolarendszerű oktatás mellett a szabadidős, irodalmi és zenés alkotóköröknek, műhelyeknek. Az iskolában tanuló diákok szívesen kötődnek Babitshoz.

babits_szobor_ujraavato_3_pecs
Babits-szobor, PTE Babts Gimnázium

Néhány hete került sor a Babits Gimnázium előtt álló, – az iskola névadójának, – helyreállított szobrának újraavatásra. Az intézmény természettudományos laborának építése során megsérült lábazat kicserélésre került, a szobron pedig felületkezelés is történt. A helyreállításban az alkotó is részt vett, így méltó helyére kerülhetett Tóth Zsuzsanna szobrász alkotása. A megnyitón Turi Katalin igazgató elmondta, – hogy a diákok és tanárok körében is nagyon népszerű Babits-szobor még 2003-ban került az épület bejárata előtti homlokzathoz. Az intézmény névadója egy fura jogszabályi helyzet következtében jelenleg nem viselheti a Babits nevet, – de mint megtudtuk, folynak az egyeztetések, s nem csak az intézmény dákjai és tanárai, – de a PTE is szeretné, ha az iskola ismét viselhetné a Babits nevet. (B-K BK)

i> Bánki Beni Márk Tamás díjas
i
> Bánki Beni ezéstérmes a VERSenyen

Kötet Baranya megye tájházairól, emlékházairól, népi épületeiről

Kötet készült Baranya megye tájházairól, emlékházairól és népi épületeiről a Romanika Kiadó gondozásában.

“A magyarországi tájházakról, erről a sajátos hazai épületállományról eddig még igen kevés magyar nyelvű kiadvány készült. Tekintettel az ország tájházainak nagy számára, azok ismertetését egy kötetbe aligha lehetne beszorítani. Célszerűnek látszott tájegységekre, megyékre bontva közkinccsé tenni ezt az ismeretanyagot” – szerepel Simányi Frigyes könyvének ajánlójában.

A 168 oldalas, magyar, angol és német nyelvű kiadványt mintegy 250 fotó és Baranya megye térképe tarkítja, a könyv mintegy negyven tájházat mutat be. A kötet fotóinak nagy részét a szerző készítette – mondta Horváth Zoltán György, a kiadó tulajdonosa a könyv szerdai budapesti bemutatója előtt az MTI-nek.

Az első magyarországi tájházak már az 1960-as években létrejöttek. A Szent Korona öröksége sorozatban megjelent Baranya megye tájházai, emlékházai, népi épületei című kötet a déli megye tájházainak ismertetésére szorítkozik. A kiadó azonban szeretné a népi építészet szempontjából sorra bemutatni a megyéket. Horváth Zoltán György hozzátette: Népi műemlékek a Balaton körül címmel korábban már megjelent egy kötetük tájházakról, de az más szempontok alapján készült, több megyét is átfog. Terveik szerint a következő kötetek Békés, majd Bács-Kiskun megye népi építészetét dolgoznák fel. Kiemelte: a tájház, a helyszínen a műemlék megmentése és korhű berendezése magyar különlegességnek számít.

Mint az új kötet bevezetőjében olvasható, Magyarország még megmaradt népi építészeti emlékei között kiemelkedő jelentőségük van a tájházaknak. Ezek ugyanis általában műemlékileg is védett épületek, néhány kivételtől eltekintve állami, önkormányzati tulajdonban vannak és múzeumi jelleggel látogathatók. Az, hogy a 21. században egy ország közel 400 népi épületet vagy épületegyüttest, berendezve, tájház formájában, az eredeti helyén megőrizzen, a történelmileg már letűntnek tekintett korszakokból, világviszonylatban is egyedülálló teljesítmény.

Berendezésükön, a bútorokon, a textíliákon, a különböző anyagú edényeken, a használati tárgyakon keresztül megismerhető a magyar népművészet, a népi iparművészet, a falusi kézművesség és kismesterségek magas színvonala. Vagyis a tájházak a magyar nép történetének, kultúrájának, alkotókészségének, tehetségének értékes dokumentumai. A tájházak létesítésekor fontos szempont volt, hogy lehetőség szerint a településre, tájra legjellemzőbb, legszebb, néprajzi szempontból legértékesebb épület váljék tájházzá. Nem véletlen hát, hogy a bemutatott anyag részletesen foglakozik a népi építészeti kérdésekkel, alaprajzi rendszerrel, szerkezeti, formai megoldásokkal, anyaghasználattal.

A tájházak ismertetése után mindenütt felsorolták a településen található egyéb érdekes látnivalókat, műemléket, magán jellegű gyűjteményeket.

Forrás: MTI

Made in Pécs Fesztivál másodszorra

Több mint száz pécsi zenekar részvételével tartják a második Made in Pécs Fesztivált, amelyet január 7-én rendeznek meg hat helyszínen a baranyai megyeszékhely belvárosában – jelentették be az esemény szerdai sajtótájékoztatóján.

Gellai Gergő főszervező elmondta: a rendezvényen 109 pécsi együttes 450 zenésze ad majd húszperces koncerteket. Az ingyenes fesztivál célja a pécsi zenei világ sokszínűségének bemutatása. Közreműködik többek közt a 30Y, a Lékkör, a Clash City Rebels és a Punnany Massif zenészeinek projektegyüttese. Sok zenekar most mutatkozik be a nagyközönség előtt. A helyszíneken a fesztivál biztosít profi hang- és fénytechnikát, a fellépéseket videofelvételen rögzítik.

“Az inspiráció itt kétségkívül benne van a levegőben” – mondta Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár arra utalva, hogy Pécs számos népszerű produkciót adott a magyar könnyűzenei életnek. “A pécsi könnyűzenei világ dinamikus, megújulni képes közeg, a hagyományok folytán pedig számíthatunk újabb és újabb sikeres produkciók megjelenésére” – vélekedett a politikus. A Made in Pécs szervezőinek törekvéseit méltatva reményét fejezte ki, hogy a kezdeményezés folytatódni fog.

Beck Zoltán, a 30Y frontembere, a Pécsi Tudományegyetem zenélő egyetem programjának szakmai vezetője a fesztiválra és az egyetemi projektre utalva arról beszélt, hogy biztonságos, ugyanakkor minőségi elvárásokat is támasztó teret kell biztosítani a feltörekvő zenekaroknak.

Az idén januárban megrendezett első Made in Pécs Fesztivál öt helyszínén 89 együttes zenélt mintegy négyezer érdeklődő előtt.

Forrás: MTI

Bemutatták Bertók László Priusz című művének kibővített újrakiadását Pécsett

Bemutatták Bertók László Priusz című, a Kossuth-díjas költő ötvenes évekbeli meghurcolását megörökítő művének – dokumentumokkal, interjúkkal, fényképekkel és naplórészletekkel – kibővített újrakiadását kedden a pécsi Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpontban.

A költőt az ötvenes évek közepén néhány barátjának levélben elküldött kamaszkori verséért, ifjúsági irodalmi kör alapításáért, iskolai újságszerkesztésért nyolc hónapos börtönbüntetésre, majd honvédségi munkaszolgálatra ítélték. Meghurcolásának, priuszának, illetve ezt követően nagy nehezen, évekkel később elért rehabilitálásának dokumentumait a maga hozzáfűznivalóival Bertók László először 1990-ben publikálta a Jelenkor folyóirat hasábjain. A visszaemlékezés 1994-ben jelent meg könyv formában. Az idén közreadott, kibővített újrakiadást a Magvető Kiadó gondozza.

Bertók László az esten elmondta: a kötet három – 1993-ban, 1999-ben és 2008-ban – vele készült interjút is tartalmaz, amelyek nemcsak a meghurcoltatásáról, hanem későbbi költői életművéről is szólnak. Az egyik beszélgetésből idézve kiemelte, hogy a Priusz “megírásakor adva voltak a nyomozói, ügyészségi, bírósági és egyéb iratok, csak közéjük kellett írnom, ami hiányzott: az igazságot, a falumat, a családomat és az életemet”.

A Priusz nemcsak az előző rendszer létrehozóiról, fenntartóiról, a megtorlást végzőkről szól, hanem azokról is, akikkel ők szemben álltak – mondta. Bertók László az akkor érte közbenjáró, az őt támogató emberekről úgy fogalmazott: “Volt egy másik Magyarország is, amely nem puskával, hanem szeretettel, odafigyeléssel próbált megmaradni és túlélni”. A szerző a Szegő Jánossal, a Magvető Kiadó szerkesztőjével folytatott beszélgetésben kitért arra is, hogy az őt nyolc hónapos börtönbüntetésre ítélő bírósági határozatot 1990-ben nyilvánították véglegesen semmissé.

Bertók László az MTI kérdésére elmondta, a Priuszban megírt életesemények költői hangjára is hatást gyakoroltak. “Igyekeztem megvalósítani az álmaimat és nem lemondani semmiről, úgy hogy ne kellejen emiatt eladni magamat. És nem is adtam sosem” – mondta. Bertók László 1935. december 6-án született a Somogy megyei Vésén. 1975-től a Jelenkor című folyóirat belső munkatársa, 1999-től főmunkatársa lett. 1992-93-ban a Magyar Írószövetség elnökségi tagja volt, 1998 óta a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja. 1965 óta Pécsett él.

Munkásságát több rangos elismeréssel jutalmazták. 1982-ben József Attila-, 1989-ben Graves-, 1990-ben Déry Tibor-díjat kapott, 1997-ben a Magyar Köztársaság Babérkoszorúját, 2004-ben pedig a Kossuth-díjat is átvehette.