Az erdei fülesbaglyok telelőhelyeit mérik fel a hétvégén

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a lakosság bevonásával országos erdei fülesbagolytelelőhely-felmérést hirdet a lakosság számára, akik péntektől hétfőig küldhetik el megfigyeléseiket az egyesületnek.

Erdei fülesbagoly - Asio otus
Erdei fülesbagoly postabélyegen

Az erdei fülesbaglyok, különösen a téli időszakban, csapatosan keresik fel a települések, az agrárterületek falvainak és városainak belterületeit. Egy-egy ilyen telelőhelyen többnyire néhány vagy néhány tucat egyed látható, de Magyarország “bagolyfővárosában”, Túrkevén, illetve a szomszédos Kisújszálláson a telelő erdei fülesbaglyok száma jelenleg az ezer példányt is meghaladja. A baglyok jelenléte gazdasági, környezet- és természetvédelmi, humán-egészségvédelmi szempontból is rendkívül hasznos – mondta el az MTI-nek adott interjújában Orbán Zoltán, az MME szóvivője. “Az emberek sokszor félnek, amikor a baglyok megjelennek a lakott területeken, pedig ezek a madarak nem veszélyesek és semmiféle egészségügyi kockázatot nem jelentenek sem az emberre, sem a háziállatokra” – emelte ki.

Mint mondta, a helyi vezetőkben is fontos tudatosítani, hogy ezeknek a baglyoknak a jelenléte amellett, hogy a megfigyelés szempontjából izgalmas, nagy gazdasági haszonnal is jár. Például a Túrkevén és Kisújszálláson telelő nagyjából 1000 erdei fülesbagoly egyenként minden éjjel legkevesebb három mezei pockot eszik meg, ami azt jelenti, hogy éjszakánként 3000, hideg időben 6000 rágcsálót fogyasztanak el összesen. Tavaly több mint ötezer baglyot számoltak meg a program résztvevői a megfigyelés során, ami azt jelenti, hogy ezek a madarak legalább 15 és 25 ezer közötti pockot pusztítanak el egyetlen éjszaka alatt – emelte ki. Ha azonban a baglyok nem végeznék el ezt a rágcsálóirtást, ezt a feladatot az ember csak súlyos környezet- és természetvédelmi, humán egészségügyi kockázatot jelentő mérgek bevetésével tudná részben megoldani – mutatott rá a szóvivő. Felidézte, hogy az erdei fülesbaglyok téli gyülekezőhelyeinek felmérési programját a Nimfea Természetvédelmi Egyesület kezdte el 2009-ben, amit az idei évtől az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztály szervez és az MME Monitoring Központ segít.

Orbán Zoltán kiemelte azt is, hogy a lakosság segítsége a felmérésben azért is fontos, mert az adatközlők szélesebb köre sokkal pontosabb országos információkat szolgáltathat a jelenség területi eloszlásáról és nagyságrendjéről, mintha a felmérést csak hivatásos szakemberek végeznék, emellett pedig segít közelebb hozni ezeket a különleges állatokat a lakossághoz, akik így a szabadban töltve természetvédelmileg is hasznos önkéntes munkát végezhetnek.

Orbán Zoltán elmondta, hogy az év közben ritkán látható baglyok tömeges megfigyelése rendkívül izgalmas élmény a városlakók számára. Az MME családok, baráti társaságok mellett óvodák, általános és középiskolák részvételére is számít, akik a napi sétájuk, órai és szakköri munka keretében, a pedagógus segítségével, vagy önállóan mérhetik fel a baglyokat, amelyek legtöbbször a települések központjában található parkok, közintézményekhez tartozó udvarok, templomkertek örökzöldjein, illetve magánházak kertjeiben vagy lombhullatókon, esetleg a lakott területek határában fekvő temetők területén fordulhatnak elő kisebb csoportokban.

Az országosan összehangolt szinkron felmérés január 19. és 22. között zajlik, de a tél folyamán a felmérés bármikor elvégezhető, megismételhető, és az adatokat bármikor be lehet küldeni az erre elkészített online kérdőíven keresztül, amely az MME honlapján érhető el, a papír alapú formanyomtatvány mellett. A szinkronszámlálás során elsősorban a belterületen tartózkodó erdei fülesbaglyok egyedszámára, az őket érintő veszélyeztető tényezőkre és egyéb kiegészítő adatokra kíváncsiak a szervezők, de ezzel párhuzamosan külterületi helyszínekről is lehet adatot gyűjteni. A baglyok tömeges jelenlétére utal általában a pihenőfák alatt felhalmozódó fehér ürülék, valamint a zsákmányállatok szőre és csontjai alkotta, a baglyok által felöklendezett köpet. Orbán Zoltán elmondta azt is, hogy ha valaki nem lát erdei fülesbaglyokat az általa kiválasztott településen, az is elküldheti tapasztalatait, hiszen hosszú távon ez is értékes információként szolgálhat, például az állományváltozások tekintetében. “Ha valahol egyik évben sok fülesbagoly volt, de két évvel később például egy sincs, az olyan ökológiai katasztrófára hívja fel már ideje korán a figyelmet, amelybe talán még be lehet avatkozni. Azonban ha máshol jelentősen nő a telelőhelyek, illetve a baglyok száma, az is egy nagyon fontos visszajelzés a térség agrárgazdálkodására nézve” – mondta. Hozzátette: ha valahol megszaporodnak a baglyok, az azt jelenti, hogy sok a táplálék, ebből pedig az következik, hogy a civilizációs nyomás ellenére egészséges a környezet.

Az erdei fülesbaglyok mellett egyéb bagolyfajok, például réti fülesbagoly, kuvikok is megjelenhetnek a fákon, így az erre vonatkozó megfigyeléseket is várják.

Forrás: MTI

 

Bioműanyagok ipari felhasználást célzó 780 milliós kutatás-fejlesztésbe kezdett a komlói Rák Antenna Kft.

Biológiailag lebomló műanyagok ipari felhasználhatóságát célzó – mintegy 780 millió forintos, hatvan százalékban uniós forrásból finanszírozott – kutatás-fejlesztési projektet indított a komlói Rák Antenna Gyártó Kft. vezette konzorcium – közölte a vállalat az MTI-vel.

Az 1968-ban alapított, ötezer négyzetméteres csarnokában mintegy 130 embert foglalkoztató, műanyag alkatrészek fröccsöntésével, festésével és lakkozásával foglalkozó magyar tulajdonú cég ügyvezetője, Rajnai Norbert kifejtette: a vállalat konzorciumi partnerével, a debreceni Plastic-Form Kft.-vel az ipari felhasználási és minőségi követelményeknek megfelelő  biológiailag lebomló – úgynevezett PLA-alapú – műanyagok feldolgozásához fejleszt ki technológiát. Ismertetése szerint a kukoricából előállított PLA (politejsav) alapú műanyagok sajátossága, hogy ipari komposztálóban – 80 százalékos páratartalom mellett, 45-60 fokos hőmérsékleten, biokultúra hozzáadásával – egy hónap alatt teljesen lebomlanak. Jellemző felhasználási területei a csomagolóanyagok, illetve a rövidebb élettartamú használati tárgyak, például műanyag evőeszközök, tálcák – sorolta.

Rajnai Norbert kiemelte: a nemzetközi újdonságot jelentő kutatások e műanyagok habosíthatóságának, szálerősítésének, hőtűrésének, éghetőség-csökkentésének, illetve ütésállóság-javításának fejlesztését célozzák, de speciális fröccsöntő szerszámok előállítását is tervezik. Az ügyvezető szerint a biológiailag lebomló PLA-fröccsöntési gyártástechnológia jelentősen hozzájárulhat a környezeti terhelés, köztük az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez. Úgy vélte, fejlesztéseiket többek között a szépség-, és az autóipar alkalmazhatja majd.

A PLA-műanyagok kristályosodási képességének javítása elősegítheti a gyors és hatékony fröccsöntést, gyorsabb ciklusidőt, gazdaságosabb termelést eredményez. A Magyar Suzuki Zrt. beszállítójaként is működő Rák Antenna Gyártó Kft. – az ügyvezető tájékoztatása szerint – 2014-ben egymilliárd 231 millió, tavaly pedig több mint 1,1 milliárd forintos árbevételt ért el. A cég nettó eredménye tavalyelőtt 23 millió, 2015-ben 79 millió forint volt.

Forrás: MTI