Kategória: Környezet

Beküldve:

Közösségi faültetés az Ős-Dráva projekt területén

A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (DDVIZIG) munkatársai 1600 nemesnyár facsemetét ültetettek el 2024. március 5-én, az Ős-Dráva projekt fenntartási területén.

 

Faültetés az Ős-Dráván a DDVIZIG munkatársaival
Közösségi faültetés a DDVIZIG munkatársaival

A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság történetében ez az első ilyen kezdeményezés, ahol a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetével együttműködve – az egyetem jóvoltából –, egy több klónból álló nemesnyár fajtakísérletben is részt vettünk a fásítási program által.

Az Ős-Dráva projekt két mintaterületét fásítottunk be az 1600 db csúcsrügyes karódugvány elültetésével,- a Körcsönye-Sellyei-Gürü összekötő csatorna, valamint a Főcsatorna csőhídjához közel, a jobb és bal parton.

Erre azért van szükség, mert az Ős-Dráva projekt során Igazgatóságunk fenntartási területe nagymértékben megnövekedett. A gyors növekedésű fás szárú növényzet hamarabb képes a lombkorona záródást biztosítani, ezáltal a terület elgyomosodása, a lágyszárú növényzetborítottság jelentős mértékben – és nem utolsó sorban – természetes módon visszaszorítható.

A Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézete által végzett, több mint 70 éves múltra visszatekintő nyárnemesítési tevékenység fektette le a hazai modern nyárgazdálkodás alapjait.

Bár az ültetvényes nyárgazdálkodás céljai az elmúlt közel egy évszázadban nem változtak, annak körülményeire a folyamatosan változó szakmai elvárások mellett a változó környezeti tényezők is hatással voltak és vannak. A változó ökológiai feltételekhez több ponton szükséges alkalmazkodni: egyrészt a nemesnyár fák ültetésére alkalmas területek folyamatos vizsgálatával, valamint az újonnan szelektált fajtajelöltek változatos környezeti feltételek közötti tesztelésével is.

Az Intézet és a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság közötti együttműködés elsősorban az utóbbi területre összpontosít, vagyis az Igazgatóság által biztosított földterületeken az új nemesnyár fajtajelöltek növekedési vizsgálata történik majd meg. A kutatók kiválogatják azokat a fajtajelölteket, amelyek a későbbiekben mezővédő erdősávok, vagy utak melletti fasorok telepítésére is ajánlhatók lesznek.

Közösségi faültetés a DDVIZIG-nél
Faültetés a DDVIZIG munkatársaival

A vízügyesek ma is bebizonyították, hogy közösségi összefogásból és a közösség összetartó erejéből sikeres, új dolgok, akár erdők is születhetnek.

Forrás: DDVIZIG

Kapcsolódó oldal:
Közösségi faültetés

Beküldve:

Az év fája, a zengővárkonyi szelídgesztenye európai versenyen indul

Február végéig lehet szavazni az európai Év fája versenyben szereplő 13 fára, köztük a Magyarországot képviselő zengővárkonyi szelídgesztenyére a www.treeoftheyear.org oldalon.

Magyarországot 2018-ban egy igazi túlélő, Zengővárkony hős szelídgesztenyéje képviseli, amely 2017 novemberében 4088 szavazattal lett a hazai Év Fája cím birtokosa – olvasható a  magyar fordulót szervező Ökotárs Alapítvány MTI-hez eljuttatott közleményében.  A 300 éves szelídgesztenye élni akarásának és az őt körülvevő közösségnek köszönhetően a századok során kigyógyult a kéregrákból, túlélte az államosítást, és azt is, amikor egyszer a közeli katonai lőtér őrzésére rendelt katonák felgyújtották, hogy felmelegedhessenek.

A versenytársak között megtalálható még egyebek mellett a világ legnagyobb parafatölgye, amely Portugália jelöltje, a cserkészmozgalom szimbólumává vált angliai tölgy és idén először egy orosz fa is. A kezdeményezés immár nyolc éve hívja fel a figyelmet a fák és az emberek, a természet és a közösségek kapcsolatára, illetve a fáknak Európa kulturális és természeti örökségében betöltött szerepére és jelentőségére.  A mezőnybe történetük, közösségben betöltött szerepük és nem a koruk, méretük vagy szépségük miatt kerülnek a fák – közölte Oravecz Ágnes, a magyarországi Év Fája verseny szervezője. A verseny történetében eddig háromszor nyerte magyar fa a fődíjat: 2012-ben egy felsőmocsoládi hársfa, 2013-ban az egri termálfürdő platánja lett a győztes, 2016-ban pedig a bátaszéki molyhos tölgy lett az európai Év fája.

Ebben az évben is két fára szavazhat mindenki, az egyedekre pedig az összegzés szerint évente több mint 200 ezer szavazat érkezik. A szavazás február 28-ig tart, az eredményt március 21-én, az Erdők Világnapján hozzák majd nyilvánosságra a szervezők a brüsszeli díjátadón.  A kezdeményezéshez 2018-ban újonnan csatlakozott Horvátország, Oroszország, Románia és Portugália. A nemzetközi versenyt az Environmental Partnership Association (EPA, Környezeti Partnerség Egyesület) szervezi, a magyar fordulót pedig a hat alapítványt tömörítő EPA magyar tagja, az Ökotárs Alapítvány. A mozgalomban évente több százezren vesznek részt, a versengő országok száma a kezdetek óta 5-ről 13-ra emelkedett.

Forrás: MTI