A marketing, mint értékteremtő

Az értékteremtés minden üzleti egység elsődleges célja. Értéket teremt az ügyfeleknek abban, hogy segít eladni termékeket, szolgáltatásokat hoz létre, ugyanakkor értéket ad a részvényeseknek, továbbá biztosítja a jövőben rendelkezésre álló befektetési tőke finanszírozására a műveleteket. Pénzügyi szempontból azt mondják, hogy az érték akkor jön létre, amikor a vállalkozás bevételt keres (vagy a tőke megtérül), amely meghaladja a költségeket (vagy a tőke költségét). Egyes elemzők azonban ragaszkodnak az “értékteremtés” szélesebb meghatározásához, amelyet a hagyományos pénzügyi intézkedésektől elkülönülten tekinthetünk.

Amennyiben tágabb értelemben nézzük, akkor az értékteremtést egyre inkább jobb irányítási célnak tekintik, mint szigorú pénzügyi teljesítménymutatóknak, amelyek közül sokan hajlamosak költségcsökkentésre, amely rövid távú eredményeket eredményez a hosszú távú versenyképességet és növekedést elősegítő beruházások nélkül . Ennek eredményeként egyes szakértők azt javasolják, hogy az értékteremtés legyen az összes munkavállaló és a vállalati döntés elsődleges prioritása. Az értékteremtés egész szervezetre összpontosításának első lépése az értékteremtés forrásainak és mozgatórugóinak megértése az iparban, a vállalaton belül és a piacon. Az értékteremtés megértése segít a vezetőknek a tőkét és a tehetségeket a növekedés legjövedelmezőbb lehetőségeire koncentrálni. Amennyiben az ügyfelek értékelik a folyamatos minőséget és az időben történő kézbesítést, akkor a készségek, rendszerek és folyamatok, amelyek minőségi termékeket és szolgáltatásokat állítanak elő és szállítanak, rendkívül értékesek a szervezet számára.

Noha az értékteremtést ösztönző immateriális tényezők ágazatonként különböznek, az immateriális javak néhány fő kategóriája a technológia, az innováció, a szellemi tulajdon, a szövetségek, a menedzsment képességek, az alkalmazotti kapcsolatok, az ügyfélkapcsolatok, a közösségi kapcsolatok és a márkaérték mégis értékorientáltak. Fontos megjegyezni, hogy az immateriális javak fejlesztésére irányuló beruházások (például kutatás és fejlesztés, munkavállalói képzés és márkaépítés) általában inkább közvetett, mint közvetlen haszonnal járnak. Ilyen módon az értékteremtésre való összpontosítás arra kényszeríti a szervezetet, hogy hosszú távú perspektívát fogadjon el, és erőforrásait a jövőbeli célokhoz igazítsa.

A fogyasztók manapság több termék és szolgáltatás közül választhatnak, mint valaha, ám elégedetlennek tűnnek. A vállalatok nagyobb termékválasztékba fektetnek be, de kevésbé képesek megkülönböztetni magukat versenytársaiktól. A növekedés és az értékteremtés a vezetők domináns témáivá váltak. Az érték jelentése és az értékteremtés folyamata gyorsan áttér a termék- és cégközpontú szemléletről a személyre szabott fogyasztói élményekre. A vállalkozás és a fogyasztó közötti interakció válik az értékteremtés mozgatórugójává. Ahogy az érték elmozdul a tapasztalatok irányába, a fogyasztók, a fogyasztói közösségek és a cégek közötti beszélgetés az interakció fórumává válik.


A SZALAKÓTA Program egyéni, kisközösségi termékkészítőknek, ezermestereknek, alternatív művészeknek stb. nyújt jogi, adóügyi és pénzügyi vállalkozási tanácsadást térítésmentesen, vagy jelképes díjazásért, – a kezdetektől egészen az önálló vállalkozóként való működés szintjéig.


A program elsősorban a következő földrajzi területekről lehet csatlakozni: Nyugat-Dunántúl (Vas megye, Zala megye, Győr-Moson-Sopron megye) Közép-Dunántúl (Fejér megye, Veszprém megye, Komárom-Esztergom megye) Dél-Dunántúl (Somogy megye, Tolna megye, Baranya megye). Természetesen lehetőség van Magyarország más területeiről is jelentkezni, csatlakozni. 

A további részletek felől tájékozódjon a program honlapján: www.szalakota.hu.

Ezen cikk a VELARI Nonprofit Kft. “Termelési és értékesítési hálózat fejlesztése” elnevezésű projekt részeként, – a Széchenyi 2020 – GINOP-5.1.3-16 projekt keretében az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósult meg.  

(X)

Széchenyi 2020 ESZA

Marketing, mint értékteremtés

Érték a marketing. Az érték alapvető fogalma a marketingben az emberi igény. Az alapvető emberi szükségletek magukban foglalhatják az ételt, a menedéket, a hozzátartozást, a szeretet és az önkifejezést. A kultúra és az egyéni személyiség egyaránt alakítja át az emberi igényeket az úgynevezett vágyakban. Amennyiben a szükségleteket a vásárlóerő támogatja, azok igényekké válnak .

A fogyasztók kívánságainak és erőforrásainak (pénzügyi képességeinek) köszönhetően olyan termékeket és szolgáltatásokat igényelnek, amelyek olyan előnyökkel járnak, amelyek a legnagyobb értéket és elégedettséget jelentik.

Az érték négy típusra bontható: funkcionális érték , monetáris érték , társadalmi érték és pszichológiai érték . Az értékforrások nem minden fogyasztó számára egyformán fontosak. Az érték fontossága a fogyasztótól és a vásárlástól függ. Az értékeket mindig a fogyasztó szemével kell meghatározni.

A funkcionális érték típusába az ajánlat tartozik, más szóval egy ajánlatot nyújt az ügyfél számára. A pénzügyi értéknél a kifizetett ár és annak függvénye áll szemben, a többi ajánlattal. Ez az érték kompromisszumra hív fel más értékeket és a monetáris költségeket. A társadalmi érték, annak a mértéke, hogy egy termék birtoklása vagy egy szolgáltatás igénybevétele lehetővé teszi a fogyasztó számára, hogy kapcsolatba lépjen másokkal. A pszichológiai érték megmutatja, hogy egy termék meddig engedi a fogyasztóknak, hogy kifejezzék, vagy jobban érezzék magukat.

Ahhoz, hogy egy vállalkozás értéket nyújtson ügyfeleinek, mérlegelnie kell az úgynevezett teljes piaci ajánlatot. Ez magában foglalja a szervezet hírnevét, az alkalmazottak képviseletét, a termék előnyeit és a technológiai jellemzőket, összehasonlítva a versenytársak piaci ajánlataival és áraival. Az érték tehát úgy határozható meg, mint egy vállalkozás piaci ajánlatainak a versenytársakhoz viszonyított kapcsolata.

A marketing értékét kvalitatív és mennyiségi mérésekkel is meghatározhatjuk. Minőségi oldalról az érték az észlelt nyereség, amelyet az egyén érzelmi, mentális és fizikai állapota, valamint különféle társadalmi, gazdasági, kulturális és környezeti tényezők alkotnak. Kvantitatív oldalról az érték a tényleges nyereség, amelyet pénzügyi számok, százalékok és forintok/dollárok alapján mérnek .

Ahhoz, hogy egy szervezet értéket nyújtson, javítania kell az érték-költség arányt. Amennyiben egy szervezet magas értéket szolgáltat magas áron, akkor az érzékelhető érték alacsony lehet. Feltéve, hogy magas értéket kínál alacsony áron, akkor az érzékelt érték magas lehet. A magas észlelt érték elérésének kulcsa az, hogy az egyes személyekhez vagy szervezetekhez hozzáadott értéket tulajdonítsunk, arra késztetve őket, hogy úgy gondolják, hogy az ön által felajánlott feladatok meghaladják a várakozásokat, továbbá segítik őket egy probléma megoldásában, mármint megoldást kínálnak, eredményeket adnak és boldoggá teszik őket.

Számos sikeres cég alapvető üzleti stratégiája az ügyfélérték megteremtése. Az ügyfél értéke abban a meggyőződésben rejlik, hogy az ár nem az egyetlen dolog, ami számít. Olyan üzletet kell kezelni, amely a termelési költségekre és az ügyfél árára összpontosít, mintha csak ár szerint differenciált árut biztosítana. Kiváló lehetőség, ha az ügyfélkapcsolatokon és a szolgáltatáson alapuló marketingstratégiákat alkalmaznak, amelyeknél nehezebb a versenyt replikálni. Példaként szolgál, hogy a Southwest Airlines nem kínál hozzárendelt helyeket, étkezést vagy repülési filmeket. Ehelyett megtartja azt, amit ígér, vagyis az időben történő távozás. A „szolgáltatási érték” felmérések során a Southwest rendszeresen veri a teljes szolgáltatást nyújtó légitársaságokat, mint például az American Airlinest, amely valóban luxusokat nyújt, mint például a filmeket és az ételeket a kiválasztott hosszú távú járatokon.

A SZALAKÓTA Program egyéni, kisközösségi termékkészítőknek, ezermestereknek, alternatív művészeknek stb. nyújt jogi, adóügyi és pénzügyi vállalkozási tanácsadást térítésmentesen, vagy jelképes díjazásért, – a kezdetektől egészen az önálló vállalkozóként való működés szintjéig.


A program elsősorban a következő földrajzi területekről lehet csatlakozni: Nyugat-Dunántúl (Vas megye, Zala megye, Győr-Moson-Sopron megye) Közép-Dunántúl (Fejér megye, Veszprém megye, Komárom-Esztergom megye) Dél-Dunántúl (Somogy megye, Tolna megye, Baranya megye). Természetesen lehetőség van Magyarország más területeiről is jelentkezni, csatlakozni. 

A további részletek felől tájékozódjon a program honlapján: www.szalakota.hu.

Ezen cikk a VELARI Nonprofit Kft. “Termelési és értékesítési hálózat fejlesztése” elnevezésű projekt részeként, – a Széchenyi 2020 – GINOP-5.1.3-16 projekt keretében az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósult meg.

(X)
Széchenyi 2020 ESZA

Termék marketing

A termékmarketing a termék piacra hozatalának folyamata és általános sikerének a felügyelete. A termékek forgalmazói, a fogyasztók megértésére és marketingjére összpontosítanak.

A szerepe, a termék, az értékesítés és a marketing kereszteződésénél van, ami azt jelenti, hogy nagy hatással bír, továbbá, hogy a szerepe meghatározása kissé kihívást jelenthet és ez különösen igaz a marketing összehasonlításával szemben. Az alábbi útmutató megkönnyíti a termékmarketing megértését.

A termékbemutató előtt a termékek forgalmazói jellemzően saját pozícionálást, üzenetküldést, ügyfél-visszajelzést gyűjtenek, és egy termékre vonatkozó általános piaci stratégiát alakítanak ki.

A termékbemutató után a termékpiac-szakértők segítik az értékesítést, a termék elfogadását, továbbá a termék általános sikerére összpontosítanak.

Ez a meghatározás a legjobb módja annak, hogy megmagyarázzuk a termékmarketing szerepét, azáltal, hogy megnézzük, hogy a termékforgalmazók hogyan csinálnak termékeket, a termék elindítása előtt és után.

Miért felelős valójában a termékmarketing? Alapvető fontosságú, hogy a termékforgalmazóknak mélyrehatóan meg kell érteniük az ügyfelet és a piacot, annak biztosítása érdekében, hogy:

  • A termék és annak új tulajdonságai megfelelően legyenek elhelyezve a piacon
  • Az értékesítési és marketing csoportok rendelkezzenek minden szükséges ismerettel és anyaggal, amely lehetővé teszi számukra, hogy új ügyfeleket vonzzanak magukhoz
  • A termék kielégítheti a célközönség igényeit és leküzdheti a nehézségi pontjait
  • A termék iránti kereslet és az elfogadás folyamatosan növekszik
  • A termék továbbra is releváns, mivel a piacok fejlődnek

 A termék forgalmazójának kézzelfogható eredményei általában a következők:

  • A vevői személyzet, amely struktúrát és betekintést nyújt egy vállalat számára
  • Helymeghatározás és üzenetküldés, amely vonzza és átalakítja a kilátásokat és irányelveket
  • Értékesítési anyagok, amelyek segítenek abban, hogy több ajánlat valósulhasson meg
  • Piaci stratégia és tervek indítása, amelyek részletesen bemutatják, hogy a terméket hogyan reklámozzák és értékesítik

Mi a termékmarketing stratégiája? A termékmarketing stratégia az alap, amely felvázolja a teljes termék életciklusát, az ügyfélfejlesztéstől a bevezetésig. A stratégia felvázolja a közönséget, a piacot és a termék értékét. Bár a kezdeti stratégia fontos, a jó termékmenedzser mindig hajlandó módosítani a stratégiát az ügyfél visszajelzéséhez való igazítása érdekében.

Termékmarketing vs. hagyományos marketing

A hagyományos marketing az ügyfelek megszerzésére és átalakítására összpontosít. A hagyományos marketingesek az idegenekre összpontosítanak. Támogatják a vállalatot, a márkát és biztosítják a marketing üzenet következetességét.

Másrészről a termékmarketing az ügyfelek számára történő marketingre, a kereslet és az elfogadásra összpontosít, mindezek célja a boldog, sikeres ügyfelek létrehozása.

Termékmarketing vs. termékmenedzsment

 „Hogyan különbözik a termékmarketing a termékmenedzsmenttől?”

Nos, ellentétben a közhiedelemmel, nem felelősek ugyanazért a dolgokért (de nem vagy egyedül, ha valaha is azon tűnődtél, hogy mit csinálnak).

Ha a termékmenedzsment feladata új termékek és szolgáltatások létrehozása és meghatározása, a termékmarketing feladata, hogy ezeket a dolgokat forgalmazza.

A SZALAKÓTA Program egyéni, kisközösségi termékkészítőknek, ezermestereknek, alternatív művészeknek stb. nyújt jogi, adóügyi és pénzügyi vállalkozási tanácsadást térítésmentesen, vagy jelképes díjazásért, – a kezdetektől egészen az önálló vállalkozóként való működés szintjéig.

A program elsősorban a következő földrajzi területekről lehet csatlakozni: Nyugat-Dunántúl (Vas megye, Zala megye, Győr-Moson-Sopron megye) Közép-Dunántúl (Fejér megye, Veszprém megye, Komárom-Esztergom megye) Dél-Dunántúl (Somogy megye, Tolna megye, Baranya megye). Természetesen lehetőség van Magyarország más területeiről is jelentkezni, csatlakozni. 

A további részletek felől tájékozódjon a program honlapján: www.szalakota.hu.

Ezen cikk a VELARI Nonprofit Kft. “Termelési és értékesítési hálózat fejlesztése” elnevezésű projekt részeként, – a Széchenyi 2020 – GINOP-5.1.3-16 projekt keretében az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósult meg.  

(X)
Széchenyi 2020 ESZA

A marketing alapelemei – A termék

A termék az olyan eladásra kínált termék, amely szolgáltatás vagy áru lehet. Továbbá a termék jó ötlet, módszer, információ, objektum vagy szolgáltatás, amelyet egy folyamat eredményeként hoztak létre, és szükségletet nyújt, vagy kielégíti a kívánságot. Olyan kézzelfogható és immateriális tulajdonságokkal (előnyök, jellemzők, funkciók, felhasználások) van kombinálva, amelyeket az eladó vásárlónak kínál megvásárlásra. Például egy fogkefe eladója nemcsak a fizikai terméket kínálja, hanem azt is, hogy a fogyasztó javítja fogai egészségét.

A marketingben a termék bármi, amit fel lehet ajánlani egy olyan piacra, amely kielégítheti a kívánságot vagy szükségletet. A kiskereskedelemben a termékeket árucikknek nevezik. A gyártásban a termékeket nyersanyagként vásárolják és késztermékként értékesítik. Az árucikkek általában olyan nyersanyagok, mint a fémek és a mezőgazdasági termékek, de a nyílt piacon az árucikk kifejezés széles körben elérhetőkre is utalhat. A projektmenedzsmentben a termékek a projekt céljainak formális meghatározását jelentik. Áruk, szolgáltatások vagy ötletek. Az áru olyan fizikai termék, amely a vásárlónak szállítható, ugyanakkor a szolgáltatás nem anyagi jellegű intézkedés, amely a szolgáltató által okozott mérhető állapotváltozást eredményezi. Az ötletek (szellemi tulajdon) az intellektus minden olyan értéke, amelynek kereskedelmi értéke van, de csak ötletként kerül értékesítésre vagy forgalmazásra, nem pedig eredményes szolgálatra vagy jóra. Ide tartoznak a szerzői jog által védett ingatlanok, mint az irodalmi vagy művészeti alkotások, valamint az ötletes tulajdonságok, mint például a szabadalmak, az eredet megjelölések, az üzleti módszerek és az ipari folyamatok.

A termékeket két különböző osztályba soroljuk, a szerint, hogy a termék tárgyi vagy immateriális.

A kézzelfogható termék olyan fizikai tárgy, amelyet érintéssel érzékelni lehet, mint például egy épület, jármű vagy modul. A legtöbb áru kézzelfogható termék, például egy futball-labda kézzelfogható termék.

Az immateriális termék olyan termék, amely csak közvetetten érzékelhető, például a biztosítási kötvény. Az immateriális adatok a virtuális digitális termékekbe is besorolhatók, amelyek gyakorlatilag a számítógép operációs rendszerén találhatók és a felhasználók hagyományos fájltípusokként, például JPG és MP3 fájlokként hozzáférhetnek. A virtuális digitális áruk további alkalmazás feldolgozást vagy átalakító munkát igényelnek a programozók által, így használatuk engedélyezésre és / vagy digitális átviteli jogokra vonatkozik. Másrészről, valódi digitális áruk létezhetnek a hagyományos fájltípustól független adatprogram bemutató elemeiben is. A valódi digitális termékeket általában 3D objektumoknak vagy prezentációs elemeknek tekintik, amelyek a felhasználó által ellenőrzött vagy virtuális átvitel tárgyát képezik ugyanazon a vizuális médiaprogram platformon belül. A szolgáltatások vagy ötletek immateriálisak.

Az online termékkatalógusában a cég a termékeket „osztályokba” osztja, majd a termékeket a potenciális vásárlóknak a funkció vagy márka szerint mutatja be. Minden termék tételszámmal és a gyártó modellszámával rendelkezik. A termékcsalád „olyan termékek csoportja, amelyek szorosan kapcsolódnak egymáshoz, akár hasonló módon működnek, ugyanazon ügyfélcsoportok számára kerülnek értékesítésre, ugyanazon értékesítési módokon keresztül kerülnek forgalomba, vagy az adott árkategóriába esnek.

A SZALAKÓTA Program egyéni, kisközösségi termékkészítőknek, ezermestereknek, alternatív művészeknek stb. nyújt jogi, adóügyi és pénzügyi vállalkozási tanácsadást térítésmentesen, vagy jelképes díjazásért, – a kezdetektől egészen az önálló vállalkozóként való működés szintjéig.

A program elsősorban a következő földrajzi területekről lehet csatlakozni: Nyugat-Dunántúl (Vas megye, Zala megye, Győr-Moson-Sopron megye) Közép-Dunántúl (Fejér megye, Veszprém megye, Komárom-Esztergom megye) Dél-Dunántúl (Somogy megye, Tolna megye, Baranya megye). Természetesen lehetőség van Magyarország más területeiről is jelentkezni, csatlakozni. 

A további részletek felől tájékozódjon a program honlapján: www.szalakota.hu.

Ezen cikk a VELARI Nonprofit Kft. “Termelési és értékesítési hálózat fejlesztése” elnevezésű projekt részeként, – a Széchenyi 2020 – GINOP-5.1.3-16 projekt keretében az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósult meg.  

(X)
Széchenyi 2020 ESZA

A marketing alapelemei

A marketing menedzsment világa hatalmas. Az üzleti és technológiai változásokon alapuló jelenlegi trendek számos filozófiát adtak nekünk ahhoz, hogy a marketing legfontosabb szempontjait figyelembe véve navigálhassunk. Bár fontos, hogy az üzleti élet minden irányában folyamatosan változik, még mindig rengeteg lehetőség van a modern marketingmenedzsernek, hogy megtanulja az időigényes és bevált koncepciókat. Az egyik ilyen koncepció a marketing négy „P”. Ezek a kifejezések az alapelvei a marketing szakemberek számára.

Az első P: A termék

A marketing tervben szereplő termék fogalma a megfelelő termék megtalálására irányul a célpiac számára. A terméknek a kívánt ügyfél számára kell kielégítőnek lennie. A célpiac bizonyos korosztály lehet, például fiatal felnőttek, egy bizonyos földrajzi terület, például a nyugati vagy délkeleti emberek, vagy bizonyos jövedelemszintű emberek. Ezeknek a kritériumoknak nagyon specifikus kombinációja lehet a termék célpiaca számára is. Például egy elektronikus játékgyártó olyan fiatal felnőtteket célozhat meg, akik jövedelme több mint 5 millió forint évente és a nagyvárosi területeken él. A vállalatok gyakran felméréseket végeznek a meghatározott célpiacok által kívánt termékek meghatározására.

Az első és legfontosabb tényező, amit a marketingben meg kell érteni, hogy milyen terméket forgalmaznak egy adott célpiacra. A célpiac egy bizonyos fajta személyből állhat, akik bizonyos helyeken, konkrét vásárlási tendenciákkal élnek. Bármely termék sikerét gyakran az határozza meg, hogy egy marketingcég milyen mértékben tudja mérni a kívánatosságot annak a társadalomnak az adott szegmenséből, amelyben el akar adni. Az egyik ilyen példa a termék logikai összekapcsolása a célpiaccal, a Whirlpool mosó- és szárítóberendezéseinek terjesztése az iskolák számára, ahol mindennapos használatban vannak.

A második P: Ár

Az ár a marketingkombináció nagyon fontos eleme. A vállalatnak valami értéket kell teremtenie a fogyasztó számára. A terméknek olyannak kell lennie, hogy a fogyasztó hajlandó egy előre meghatározott árat fizetni érte.

Elemzésre van szükség annak meghatározásához, hogy az ügyfelek milyen árat kívánnak fizetni egy adott termékért. Ha az ára túl alacsony, akkor nem fog profitálni. Azonban a termék többi piaci szereplőjét meghaladó árképzés az értékesítés csökkenéséhez vezethet, ami szintén veszteséget okoz a vállalat számára.

Az ügyfeleknek meg kell érezniük, hogy értéket kapnak a vásárlásért, ha egy márka, tartós nyereséget fog látni termékeire. Egy vékony kötélen lehet itt táncolni, ugyanis ha egy termék vagy szolgáltatás ára túl alacsony, a márka azzal a kockázattal jár, hogy nem tud elegendő nyereséget fordítani minden egyes egységnél. Ez a stratégia dilemmát is okozhat egy olyan vállalat számára, amely küzd a termékeinek a kereslet kielégítésére. A kereslet hamarosan megnövelheti a vállalat igényét, a termelés, a létesítmények és a forgalmazás növelésére a pénzügyi kapacitásukon túl.

A harmadik P: Hely

A marketing helyszínének fontos szempontja a termék megfelelő helyen történő értékesítése. Nem számít, mennyire jó a terméke vagy szolgáltatása, ha az ügyfél nem találja meg, nem kerül sor a vásárlásra. A termék forgalomba hozatalának megfelelő helyének kiválasztásához meg kell határoznia, hogy hol vásárol a célközönség hasonló vásárláskor. Lehet, hogy egy tégla- és habarcsboltban, vagy egy internetes áruházban lehet.

A termék elhelyezése elengedhetetlen. Nem számít, mennyire nagy a termék vagy szolgáltatás, ha a potenciális ügyfélnek fogalma sincs róla, hogy létezik, nincs módjuk a vásárlásra. A leghatékonyabb módja annak, hogy meghatározzuk a termék legjobb helyét, a célpiac tendenciáinak elemzése. Hol van egy bizonyos típusú ügyfél, aki bizonyos termékeket vásárol? Milyen típusú reklámot helyez a termék a potenciális ügyfelek elé? Ezekre a kérdésekre adott válaszok segítik a marketing szakembereket, hogy tudják, hogyan lehet a termékeket a piacra szállítani. postai, digitális vagy tégla- és habarcsértékesítési helyeken.

A negyedik P: promóció

Miután meghatároztad, hogy milyen terméket fogsz eladni, a kiszámított árat és az eladási helyet, meg kell mondania az embereknek. Ez az a hely, ahol a promócióra kerül a sor. Számos médium áll rendelkezésre a termék vagy szolgáltatás reklámozására a célfogyasztóknak, beleértve a szájról szájra terjedést, újságokat és más nyomtatott kiadványokat, televíziót, rádiós hirdetéseket és internetes hirdetést.

A promócióra fordítandó pénz meghatározhatja, hogy mit jelent. A korlátozott reklámköltségű kisvállalkozás a drága rádió- vagy televíziós hirdetések elköltése helyett nyomtathatja és terjesztheti a termékét.

Miután egy márka meghatározza, hogy mit fog eladni, milyen árat fog felszámolni, és hol van a célpiac, el kell döntenie a termék vagy szolgáltatás népszerűsítésének legjobb módját. A modern technológia megjelenésével soha nem volt még ennyi lehetőség a termék forgalmazására. A hatékony promóció szóbeli, szociális média, nyomtatott reklám, televízió és más médiumok révén történhet. Míg a technológia és az egyre növekvő globális piac bizonyultak a játékváltóknak a marketingben, a fent felsorolt ​​négy marketing-elem továbbra is kulcsfontosságú tényező, hogy a márka miként értékesíti termékeit és szolgáltatásait minden szinten.


A SZALAKÓTA Program egyéni, kisközösségi termékkészítőknek, ezermestereknek, alternatív művészeknek stb. nyújt jogi, adóügyi és pénzügyi vállalkozási tanácsadást térítésmentesen, vagy jelképes díjazásért, – a kezdetektől egészen az önálló vállalkozóként való működés szintjéig.

A program elsősorban a következő földrajzi területekről lehet csatlakozni: Nyugat-Dunántúl (Vas megye, Zala megye, Győr-Moson-Sopron megye) Közép-Dunántúl (Fejér megye, Veszprém megye, Komárom-Esztergom megye) Dél-Dunántúl (Somogy megye, Tolna megye, Baranya megye). Természetesen lehetőség van Magyarország más területeiről is jelentkezni, csatlakozni. 

A további részletek felől tájékozódjon a program honlapján: www.szalakota.hu.

Ezen cikk a VELARI Nonprofit Kft. “Termelési és értékesítési hálózat fejlesztése” elnevezésű projekt részeként, – a Széchenyi 2020 – GINOP-5.1.3-16 projekt keretében az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósult meg.  

(X)
Széchenyi 2020 ESZA