Mikulás Posta Pécsett

A Magyar Posta különleges bélyegzőt használt Mikulás napján

Adventhez kapcsolódó képeslap- és bélyegbemutató várja a látogatókat Pécsett, a sokak által Postapalotának ismert, és egyben a Pécs 1 postának is helyet adó épület előterében.

Mikulás Posta Pécsett
A Pécsi Mikulás Postája


A bemutató alkalmából a Mikulás-napot megelőzően maga a Pécsi Mikulás teljesített szolgálatot a Múzeumpostán, – besegítve a karácsonyi postai forgalom előkészületeibe, különös tekintettel a gyermekek által írt, és a részükre érkező levelek továbbítására. Gondosan ügyelt a pirosruhás ajándékosztó, hogy a kisbarátainak szánt válaszlevelek időben megérkezzenek.   

A Magyar Posta különleges postai bélyegzőt használt a Pécsi Mikulás Postáján. Az ünnepvárás alkalmából a bélyegző a Mikulás arcképének grafikus rajzolatát, valamint a Mikulás-nap elnevezést is hordozza.

Az alkalmi kiállításon közel 130 évet átölelő, a karácsonyvárást és a karácsonyi tematikát felölelő képeslap és bélyegbemutató jelenik meg, melyek között két filatéliai érdekességgel találkozhatnak az érdeklődők. Az egyik, az idei évben 125 éve kiadott a világ első karácsonyi témájú bélyegének tartott kanadai bélyegek, és egy e bélyeggel bérmentesített eredeti levél is. A számunkra érdekesebb másik különlegesség az idén 80 éve, 1943-ban megjelent és az általunk a világ első karácsonyra kiadott, bibliai és karácsonyi témájú bélyegének tekintett karácsonyi sorozat. 

Kanada 1989 az első karácsonyi bélyeg
A világ első karácsonyi bélyege

„A világ első karácsonyi bélyege” megjelentetését a kanadaiak maguknak tulajdonítják. Az 1898-ban kibocsájtott bélyegeket nem kifejezetten karácsony alkalmából adták ki, – hanem postai egységesítésként brit birodalmi pennys bérmentesítés karácsonyi bevezetéséről emlékeztek meg.

Az új bélyegen egy világtérkép szerepelt, amelyen Nagy-Britannia területei voltak pirossal kiemelve, ebből ered a bélyeg “népiesebb” elnevezése a “térképes bélyeg”. A bélyegképre felkerült azonban az “Xmas 1898” felirat is, mely megalapozza az első karácsonyi bélyeg titulust.

 

Az első magyar karácsonyi bélyeg
Az első magyar karácsonyi bélyeg 1943

A karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódóan, bibliai témájú karácsonyi bélyeget mi magyarok, pontosabban a Magyar Királyi Posta adott ki először. A három darabból álló sorozaton Jézus születéséhez kapcsolódó jelentek szerepelnek.

Három címletet bocsájtottak ki, három eltérő színben, melyeken az angyali üdvözlet, a pásztorok és a királyok imádása szerepel képekkel. A bélyeget az eredetileg szobrász Tóth Gyula tervezte.

A Magyar Posta a 2023-as karácsonyi jókívánságok postára adásához alap- és speciális változatban bocsátott ki karácsonyi bélyeget. A bélyegképen ünnepi díszbe, karácsonyi hangulatba öltöztetett, képzeletbeli kisváros látképe tűnik elő. Az alapváltozat ötven bélyegképet tartalmazó ívben készült. Az öt bélyegképes kisívben készült speciális változat a fényt ünnepli. Különlegessége, hogy az alkalmazott nyomdatechnológia eredményeként a nyomatkép fémes hatású, csillog a fényben. Az idei karácsonyi bélyeget Vasvári Péter grafikusművész tervezte és a Codex Értékpapírnyomda Zrt. gyártotta.

Karácsonyi bélyeg 2023
Karácsonyi bélyeg, 2023

 

Kapcsolódó oldalak:
Pécsen most is kitesz magáért a Mikulás
A világ leghíresebb Mikulása 1750 éves
Ünnepek mézesbábbal
A Pécsi Mikulás lett Magyarország Mikulás-nagykövete

Talán ők várták idén legjobban a Mikulást

Pécsi Mikulás gyerekek között
Pécsi Mikulás gyermekek között


Mikulás-nap Pécsett rászorulók részére

A rászorult, és szegénységben élők részére rendezték meg a Mikulás-napot, mely alkalmával a gyerekek találkozhattak a Pécsi Mikulással is. A pirosruhás ajándékosztó nem érkezett üres kézzel, minden gyermek ajándékot kapott. Csomagjaikba kerültek játékok, csokoládé és cukorka is, – ez alkalommal bőven.

Nagy szükség van az ilyen találkozásokra, – kezdte mondandóját Máy Anita, az egyesület képviselője. Elmondta, hogy egész évben a hátrányos helyzetű és mélyszegénységben élőknek segítenek Pécsett és Baranya vármegye déli részén egyaránt. Szándékosan használja a „mélyszegénység” szót, talán azért, mert bizony sokuk számára ennél a szintnél lejjebb már szinte lehetetlen a megélhetés. Sokan vannak bizony, kik szükségét szenvedik a mindennapi jóknak, – cipő, vagy egy ruha beszerzése is gondot jelent nekik. Előfordult már, hogy szeptemberben cipőt közvetítettünk egy rászoruló kisgyermeknek, hogy szó szerint iskolába tudjon járni, – fűzte hozzá Anita. Számukra igyekszünk segítséget nyújtani ruházati cikkek közvetítésével, az adományok eljuttatásával, néha egy-egy felajánlás jóvoltából informatikai, vagy műszaki termékek is célba juthatnak. Örömmel segítünk ott, ahol tudunk. Valljuk, hogy nem szabad és nem szabadna feltenni a kérdést: Miért segítsünk?

Mikulás-nap Krampuszal Pécsett
A Krampusz is vendég volt Pécsett

 

Nagy könnyebbség számunkra, hogy a Pécsi Önkormányzat támogatásával hozzájutottunk egy kis üzlethelyiséghez a Rákóczi úton, ahol Adománykuckót alakítottunk ki és a rászorulók ruházati-, játék, vagy kisebb használati tárgyakhoz juthatnak. És bizony nagy szükség van erre a szolgáltató helyre is.

Visszatérve az idei Mikulás ünnepre, a képviselő elmondta, hogy az immáron hagyományos rendezvényük itt Pécsett a Mikulás-nap. Hónapokon át készülnek az eseményre, hogy a megyeszékhely és környékén élők közül 100 gyermek részére tudjanak ajándékcsomagot adni. Ez a rendezvény több egy egyszerű „csomagosztásnál”, – ahogy a célcsoport nevezni szokta az ilyesfajta eseményeket. Nagyon fontos, hogy a gyerekek, – és bizony szüleik is – találkozhassanak az elesettek és minden nehéz körülmények között élők védelmezőjének megszemélyesítőjével. A Pécsi Mikulás az eseménysorozatunk kezdete óta tesz eleget a Nő az Esély Egyesület meghívásának és bizton állíthatjuk, hogy évekre, sőt talán egy egészen életre szóló élményt ad így az eseményen megjelenteknek, akik számára a legfontosabb tudni, hogy napi gondjaikban nincsenek egyedül.

A pécsi Nő az Esély Egyesület munkáját a következő bankszámlaszámra történő támogatás utalásával segíthetik: MBH 50700114-11056294

Kapcsolódó oldalak:
Nő az Esély Egyesület
Pécsi Mikulás
Mikulás Posta Pécsett
A Pécsi Mikulás lett Magyarország Mikulás-nagykövete

Kis karácsonyi falu egy lépcsőházban

Téli kerámia falu

Az előző évek hagyományait követve az idei ünnepre is díszbe öltözött egy pécsi lépcsőház a Páfrány utcában. Sok éve kezdődött a hagyomány, egyetlen fatörzs kihelyezésével.

Karácsonyi fatörzs

Az ötletgazdától, – Weinreich Lászlótól megtudtuk, hogy a kezdeményezés nem mai keletű. Évtizedekkel ezelőtt sok bányász nyugdíjas élt a környéken. Jó közösség volt, szinte csak segítő szomszédokkal és barátokkal, de a bányászat átalakulása és megszűnése után a hangulat szűrkült. Az ünnepvárás során a szomszédi üdvözlések, köszöntések ritkultak, majd el-elmaradtak. Mit lehetne tenni? karácsonyra, hogy egy pici figyelem legyen egymás felé.

Fatörzs karácsonykor

Megszűletett a gondolat, – díszítsük fel a lépcsőházat egy kicsit egyedileg, úgy, amilyen még nem volt. Így került ki az első évben egy sok éve a pincében porosodó, használaton kivüli farönk, melyre 1-2 fenyőgally került, és egy-két mécses, – az ünnepi fényt szimbolizálva. Mindez Szentestére került a lépcsőházba, de a meglepetés csak ezután történt. Éjfélhez közeledve a gyertyák sokasodtak a karácsonyvárás középpontjává avanzsált farönkön, majd másnap már 1-1 alma, dió került a dekoráció kör. Magam is meglepődtem, – mondta a hagyomány kezdeményezője.

Lépcsőház karácsonykor

Az évek során a dekoráció picit alakult, bővült, így mára kis téli falu található a lépcsőházban, a kerámia házikók körül a havat szimbolizáló sópaplannal, – megjelent néhány csillag, díszszalag, de a fatörzs  maradt.

Az ünnepi  dísz Vízkeresztig látható a pécsi lépcsőházban.

 

Kapcsolódó írások:
Egy pécsi lépcsőház karácsonyi hagyománya
Ünnepi dekoráció a társasház lépcsőházában
A mi kis karácsonyfánk, Blogsuli.hu

Zsolnay Vilmos, a géniusz

1828. április 19-én született Zsolnay Vilmos, a nagy formátumú pécsi gyáralapító, a magyarországi kerámiaipar megújítója.

Zsolnay Vilmos portré
Zsolnay Vilmos portré, rajz

Zsolnay Vilmos talán apjától, a kiváló üzleti érzékkel megáldott, sikeres nagykereskedőtől örökölte kiapaszthatatlan vállalkozókedvét és szakmai eltökéltségét, bármi légyen is annak tárgya. Hihetetlenül invenciózus és energikus ember volt, bármihez nyúlt, olyan elképesztő szenvedéllyel ásta bele magát az adott szakterület tanulmányozásába és fejlesztésébe, legyen az sárgadinnye-termesztés, szőlőművelés és borkészítés, vasútépítés, nagykereskedés vagy fazekasság, hogy minden kezdeményezését rövid időn belül sikerre vitte. Imádott kísérletezni, új technológiákat és tudományos eredményeket felkutatni és meghonosítani, ha kellett, külföldről hozott szakembereket, gyárában tanoncképzést indított, és maga is folyamatosan tanult. Ennek az elhivatott szenvedélynek köszönhető, hogy noha fiatalon leginkább a festészet vonzotta, nagykereskedő apja elvárásának eleget téve előbb alaposan kitanulta a kereskedőszakmát, majd rövid időn belül felfuttatta saját nagykereskedését, a Bazárt Pécs főterén, később pedig átvette bátyja, Ignác tönk szélén álló kőedénymanufaktúráját, hogy megmentse a teljes csődtől. Noha akkor még nem tudhatta, ezzel a lépéssel a majdani Zsolnay porcelánbirodalom alapjait fektette le.

Vilmos a rá jellemző energiával és elhivatottsággal vetette bele magát ezúttal a fazekasság mesterségébe: geológiát és földtant tanult, végigkutatta a Pécs környéki agyaglelőhelyeket, türelmesen kísérletezve a különböző agyagfajtákkal, majd később nem volt rest kémiai és égéstechnológiát tanulni, hogy új alapanyagokat és mázakat fejlesszen ki. Közben külföldről szakavatott mestereket szerződtetett, és az egykor halódó manufaktúrát fokozatosan tőkeerős, korszerű gyárrá fejlesztette, és megkezdte előbb az épületkerámia – a saját fejlesztésű pirogránit –, majd a fajansz és a porcelán gyártását. Innovatív szellemisége kiváló üzleti érzékkel párosult, amit már az 1873-as bécsi világkiállítás visszaigazolt: az ott bemutatott építkezési kerámiái, valamint a leányai, Teréz és Júlia tervezte, magyaros motívumú díszedényei kitüntetést szereztek, és a szakma külföldön is felfigyelt a Zsolnayra. Kutatásait és fejlesztéseit ezután is céltudatosan folytatta, és ennek eredményeként az 1878-as párizsi világkiállításon teljesen új, addig nem ismert alapanyagból készült művészi termékekkel állt elő. Az eljárás lényege az volt, hogy porózus cserépre magas hőmérsékleten olvadó ólommentes mázt vittek fel, a díszítéshez pedig alacsonyabb olvadáspontú, színezett mázt alkalmaztak, amely az égetés során kissé beolvadt az alapmázba. Ezt az új, kétféle technológia egyesítéséből születő többrétegű anyagot nevezték el a korabeli szakemberek porcelánfajansznak. Zsolnay a találmányával nemcsak a világkiállítás aranyérmét, hanem a francia Becsületrendet is elnyerte.

Az új technika utat nyitott termékei művészi színvonalának fejlesztéséhez és sajátos stílusának kialakításához. Ez a stílus a magyaros motívumok mellett döntően a perzsa és török kerámia hatását tükrözte, és leánya, Júlia tervezőmunkáján alapult. Ekkoriban tervezte Zsolnay Júlia azt a védjegyet is, amely évtizedekig a gyár népszerűsítését szolgálta. Az öt torony mellett, amely Pécs német nevére utalt (Fünfkirchen) a három betű a három testvér (Teréz, Júlia és Miklós) nevének kezdőbetűje volt.

A technológiai fejlődésnek és a mind több megrendelésnek köszönhetően Zsolnay megtehette, hogy tervezőként – hazánkban elsőként – neves szobrász-, festő- és iparművészeket is foglalkoztasson. Épületkerámiáit a millenniumi nagy építkezéseknél előszeretettel alkalmazták a korszak nagy építészei: többek közt a Postatakarékpénztár, az Iparművészeti Múzeum, a Mátyás-templom, a kassai dóm és a pécsi posta tetődíszítése is a Zsolnay gyárból került ki.

Zsolnay Kulturális Negyed
Zsolnay Kulturális Negyed

1890-es évek elejének szenzációjaként bevezették a Wartha Vince, Petrik Lajos kémikusok és Zsolnay Vilmos által kikísérletezett eozinmázas technikát, melyből a gyár az 1896-os Országos Millenniumi Kiállításon már tökéletes szépségű, gazdag kollekcióval szerepelt.

A kezdetben pár embert foglalkoztató kis manufaktúrát Zsolnay Vilmos a századfordulóra az Osztrák-Magyar Monarchia legnagyobb kerámiaüzemévé fejlesztette. A millenniumi kiállítás esztendejében Zsolnay gyártelepe már 10 kataszteri holdnyi területen feküdt, 3 gőzgép mozgatta harminchét féle munkagép, 120 korong és 14 égetőkemence üzemelt a gyárban, s közel 800 munkás serénykedett, köztük 170 kézifestő, hogy a gyárat elhalmozó rendeléseknek eleget tegyen. Az 1900-as párizsi világkiállítás pedig végre meghozta a gyár számára a világsikert. Szomorú egybeesés, hogy a sikerek csúcspontján, még ebben az évben elhunyt az akkor 72 éves alapító, Zsolnay Vilmos. A gyár működtetését fia, Miklós vette át. Amit azonban Zsolnay Vilmos az utódaira hagyott, az nem pusztán egy jövedelmező gyár volt, hanem a magyar kerámiaipar világhírneve, mely feltette Pécset Európa és a világ térképére.

A Zsolnay név egybeforrt Pécs nevével, mely a porcelánon kívül is olyan kulturális örökséget hagyományozott a városra, ami máig értékteremtő forrása. P. Horváth Tamás pécsi író regénytrilógiát írt a család és a gyár nem mindennapi történetéből. A 2010-es Európa Kulturális Fővárosa projekt keretében pedig megszületett az új funkciókkal továbbélő épület- és intézménykomplexum, a gyönyörűen restaurált Zsolnay Negyed, mely az egyetem művészeti és társadalomtudományi kara mellett számos kulturális intézménynek ad otthont. Az akár egész napos családi programot kínáló látógatóközpontban több család- és ipartörténeti kiállítás mutatja be másfél század helyi történelmét, és itt tekinthető meg dr. Gyugyi László páratlan Zsolnay-gyűjteménye.

Kapcsolódó oldalak:
Zsolnay Kulturális Negyed
Öt torony könyv FB oldal
Zsolnay Teréz és a Zsolnay-kód

 

 

Az emberi jogokért országszerte

Regionális irodát nyitott a közelmúltban Pécsett és Szegeden az Amnesty International Magyarország. A két dél-magyarországi központtól a láthatóság, a helyi aktivitás és a jogtudatosság növekedését várják.

Az Amnesty International egy nemzetközi jogvédő civil szervezet, melyet 1961-ben alapított egy angol jogász azzal a céllal, hogy társadalmi összefogással és aktivizmussal mind többen kiálljanak az igazságtalanságok ellen. A mára több mint 150 országot és 10 milliónál is több tagot és aktivistát tömörítő szervezet továbbra is azért küzd, hogy az emberi jogok mindenkit egyformán megillessenek. Magyarország – budapesti központtal – 31 éve csatlakozott az Amnestyhez. A nemzetközi ügyek és kampányok mellett kiemelt feladatuknak tekintik, hogy fellépjenek konkrét hazai emberi jogi problémákkal kapcsolatban, és hozzájáruljanak egy nyitottabb, az emberi jogokat tiszteletben tartó Magyarország megvalósulásához, a jogtudatosság növekedéséhez a magyar emberek körében.

Amnesty International Aktivizmus

Mint kérdésünkre az újonnan megnyitott pécsi iroda regionális koordinátora, Nagy Eszter elmondta, az Amnesty azzal a céllal hozta létre a két dél-magyarországi központot, hogy a szervezet tevékenysége Budapesten kívül is minél szélesebb körben ismertté váljon, és növekedjen a helyi civil aktivitás és tudatosság az emberi jogi kérdésekben. Azért esett a választás éppen Pécsre és Szegedre, mert ebben a két városban és körzetében már nem előzmények nélküli az Amnesty aktivitása, korábban is voltak sikeres kampányok, és van egy erős civil bázis, többek között egyetemista csoport működött mindkét egyetemen Freedom Club néven. Szeretnék tovább folytatni és a két régióban minél több helyre eljuttatni a már eddig is népszerű emberi jogi oktatási programjukat. Emellett most országosan kiemelt szerepet kap az Egy lépéssel közelebb elnevezésű kampányuk, amely a nemek közti bérkülönbségek megszüntetésére, csökkentésére irányul. A pécsi régióban tervezett programokról Nagy Eszter egyelőre annyit árult el, hogy gyermeknap alkalmából Mesés emberi jogaid címmel lesz többféle, gyerekeknek és szüleiknek szóló esemény, majd a Pride héten fognak szintén sokszínű programsorozattal jelentkezni.

A legfőbb célkitűzésük pedig az, hogy minél több aktív támogatót, az egyenlő emberi jogok iránt elkötelezett embert vonjanak az Amnesty közösségébe.

 

Kapcsolódó oldalak:
Amnesty Magyarország
Amnesty International Aktivizmus Csoport
Amnesty Magyarország FB

 

 

 

A verset ünnepli majd’ minden magyar

Aligha akad olyan író-olvasó ember Magyarországon, akinek április 11-éről ne a költészet napja ugrana be kapásból, és rögtön utána az is, hogy a jeles nap egyúttal József Attila születésnapja. De vajon mióta is és miért ünnepeljük a magyar költészetet?

Legelőször az 1956-os nyári ünnepi könyvhéten, majd 1961-ben tartottak a magyar verseket ünneplő és népszerűsítő programokat, de csak 1964-től vált rendszeres hivatalos eseménnyé, és az Írószövetség javaslatára ekkor kapcsolták József Attila születésnapjához. Érdekes egybeesés, hogy Márai Sándor (1900–1989) is ezen a napon született, ám az ő neve akkoriban még csak említésre sem kerülhetett, lévén emigrált polgári íróként nem felelt meg a kor ideológiai elvárásainak. Ellenben a nehéz sorból származó, baloldali érzelmű József Attilából az Aczél–Kádár-korszak kultúrpropagandája proletárköltőt faragott, így neve a politikai kívánalmak szerint is alkalmassá vált a hazai líra képviseletére. Az pedig vélhetően az Írószövetség tévedhetetlen értékítéletének köszönhető, hogy a korszellemet túlélő, irodalmilag megkérdőjelezhetetlen név fémjelzi a magyar líra ünnepét.

Költészet Napja Plakát 1968 Grafikus - Zelenák Crescenda Forrás - Bedő Papírrégiség
Költészet Napja Plakát 1968, Grafikus: Zelenák Crescenda, Forrás – Bedő Papírrégiség

Szerencsére a költészet napja mint jelentős irodalmi esemény sem ragadt meg az ideológiai klisék béklyójában – mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy képes volt túlélni közel hat évtized viharokkal tűzdelt történelmi, szellemi és kulturális változásait. Szerte az országban és határainkon túl szerveznek kiadók, iskolák, művelődési intézmények és színházak, kávéházak a kortárs és klasszikus versek köré programokat: felolvasásokat, könyvbemutatókat, szavalóversenyeket, író-olvasó találkozókat és még sorolhatnánk. A hajdan intézményesült, művi keretek közül kilépve a költészetnap az utóbbi évtizedben képes volt úgy megújulni, hogy mostanra ne kötelező üres programként, és ne is csak a szűk szakmai körök privilégiumaként, hanem az átlag magyar betűfogyasztó polgár saját személyes élményeként és eseményeként tudja magáénak. A mára – kis túlzással – össznépi mozgalommá váló esemény fókuszába egyre inkább az olvasók, a hétköznapi ember aktív versfogyasztása kerül.

Ennek szellemében különféle kreatív, saját élményű versmondó maratonok születnek évről évre, melyek az online jelenlét révén egészen széles tömegeket képesek aktív bevonódásra inspirálni mind felolvasói, mind (bele)hallgatói minőségben. Így aztán a tavalyi évben a koronavírus-járvány sem jelentett akadályt, helyette újabb kreatív kezdeményezések születtek: a Pécsi Nemzeti Színház színészei például az otthonukban felvett versvideókat tettek közzé, a versmondók egyesülete szervezésében mintegy száz külföldön élő magyar mondott verset a Facebookon. Az Örkény Színház pedig egészen különleges, személyre szóló ajándékot adott Vers csak neked című különleges kívánságműsoruk keretében: a programra regisztrálóknak telefonban szavalták el kedvenc költőjük egy versét. Szívmelengető hagyományt teremtett Ian Lindsay brit nagykövet magyarországi küldetése idején: évről évre elszavalta magyarul egy-egy nagy költőnk – József Attila, Radnóti Miklós, Juhász Gyula –egy gyönyörű versét, ezzel a megható gesztussal is még inkább a magyarok szívébe lopva magát, egyúttal tisztelegve a magyar nyelv és kultúra előtt. Különleges, mára mozgalommá váló gerillaakciót indított el Posztolj verset az utcára címmel 6 évvel ezelőtt (József Attila születésének 110. évfordulója alkalmából) a Gittegylet nevű informális kulturális műhely csapata: Felhívásukra a legtriviálisabb utcai helyszínekre – padokra, üres kirakatokba, kerítésekre stb. – helyeztek ki nekik tetsző verseket emberek százai, később ezrei, majd a megtalálók a verseket lefotózva szelfivel vagy anélkül feltöltötték az esemény felületére. Az akció annyira sikeressé vált, hogy több mint 20 országban ezerszám kerültek ki magyar versek az utcákra – elérve az eredeti célt: hogy a vers közkinccsé váljon, lépten-nyomon bárki belebotolhasson szó szerint. Tavaly karanténverzióban, azaz FB-eseményként élt tovább a kezdeményezés, és idén is így posztolhatunk verseket.

Darabont Mikold színművésznő felvétel közben Forrás Pécsi Nemzeti Színház
Darabont Mikold színművésznő felvétel közben

Így ünnepel idén Pécs

PÉCS „nekem: A VÁROS mindörökre” címmel verses videósorozatot indított nemrégiben a Pécsi Nemzeti Színház a Jelenkor folyóirattal együttműködésben. A társulat színművészei hétről hétre egy pécsi vagy pécsi kötődésű költő versét mondják el a város egy-egy emblematikus helyszínén. Többek között Juhász Gyula, Csorba Győző, Janus Pannonius költeményeit Ágoston Zoltán, a Jelenkor folyóirat főszerkesztője és Sólyom Katalin Jászai Mari-díjas színművésznő válogatták. Ebből a sorozatból láthatnak egy újabb részt a nézők a költészet napja alkalmából a színház online csatornáin.

Hallgassunk, olvassunk vagy akár posztoljunk ma verseket – önmagunk örömére, és a magyar líra tiszteletére. De még jobb, ha minden napunk egy kicsit versünneppé válik.

Unger Pálma színművésznő felvétel közben Pécsi Nemzeti Színház
Unger Pálma színművésznő felvétel közben

Kapcsolódó oldalak:
Pécsi Nemzeti Színház weboldal
Pécsi Nemzeti Színház Facebook oldala
100 éve született Csorba Győző
Bánki Beni Márk Tamás-díjas

A képeken: Unger Pálma és Darabont Mikold a Pécsi Nemzeti Színház színészei,
Forrás:
Pécsi Nemzeti Színház, 2021.03.29.

Költészet Napja Plakát 1964
Forrás – Bedő Papírrégiség

 

 

Egy pécsi lépcsőház karácsonyi hagyománya

Lépcsőház Páfrány utca Pécs

Pécsett, az Uránvárosban egy Páfrány utcai lépcsőház minden év karácsonyán ünnepi díszbe öltözik.
A több évtizedes hagyomány ötletgazdáját kerestük meg.

Lépcsőház karácsonykor Pécs Páfrány utca
Karácsonyi lépcsőház

Weinreich László a karácsonyi hagyomány elindítója elmondta, hogy még ifjabb korában, úgy 25 évvel ezelőtt, ő és családja kezdte el feldíszíteni a lépcsőházat. Akkoriban főként nyugdíjasok és egyedülállók lakták a lépcsőházat. A fenyőfát egy karácsonyi fatuskó testesítette meg, míg a tuskó mellé kezdetben szalmát, almát és néhány szem diót kezdtek el kirakni, majd a mécseseket és gyertyákat. Később kerámia-falucskát, majd farönkökből saját kezűleg készített, festett manókat, Mikulásokat. Minden évben más-más ötlet jött. Csillagok a falon, fatuskó és az elmaradhatatlan mécsesek. A hagyomány azóta is folyamatos, a díszítés Szentestétől egészen Vízkeresztig teszi hangulatossá a lépcsőházat.

A lakóknak is nagyon megtetszett az egyedi dekorációs kezdeményezés, és az évek során igazi közösségi élménnyé nőtte ki magát a lépcsőház díszítése és a lépcsőházi gyertyagyújtás. Időközben a lakók cserélődtek ugyan, de a karácsonyi szokás nem maradt el.

Idősek és gyerekek, felnőttek és ifjoncok egyaránt gyújtanak itt azóta is egy-egy mécsest Szenteste és karácsonykor, s bővítik a kerámia-falut, vagy tesznek hozzá a dekorációhoz egy-egy apróságot.

Pécs PÁfrány utca lépcsőház karácsonykor
Dekoráció a földszinten

A lakók mellett a szomszédok is kíváncsian várják: vajon az adott évben milyen látnivaló kerül a lépcsőházba. A szomszédos lépcsőházakból, házakból is bekukucskálnak a lépcsőház ajtaján és csodájára járnak. Van, aki évről-évre bekéretőzik, hogy megnézze az újabb látványosságot.

Egy régi mondás szerint „A szív attól gazdagodik, amit ad.” Ebben a lépcsőházban a helyi szokás ápolásával mindenki gazdagodik…

Karácsonyi lépcsőház sötétedés után
A lépcsőház sötétedés után

Kapcsolódó írás:
Ünnepi dekoráció a társasház lépcsőházában
Karácsonyi fatörzs a lépcsőházban, Blogsuli.hu

Megérkezett a hó Baranyába

Havazás Baranyában
Havazás a Mecsekben

Egy autó halad a behavazott úton Pécs közelében 2018. február 3-án. A havazás veszélye miatt a fél országra első fokú figyelmeztetést adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat. MTI Fotó: Sóki Tamás

Pécsi tévétorony

TV torony Pécs
Pécsi tévétorony

Az MTI mai fotóajánlatai között a kivilágított pécsi tévétorony szerepelt. A kép a Tubesről fotózva 2018. január 28-án. MTI Fotó: Sóki Tamás

Magyar Kultúra Napja a Zsolnay Negyedben Pécsett

Ingyenes tárlatvezetésekkel, ifjúsági programmal és az Arany 200 elnevezésű produkció lemezbemutató koncertjével várja a baranyai megyeszékhelyen a közönséget a magyar kultúra napja alkalmából a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. (ZSÖK).

A pécsi kulturális holding MTI-hez hétfőn eljuttatott közleménye szerint január 21-én a látogatók ingyenes idegenvezetés keretében ismerhetik meg a Zsolnay Kulturális Negyedben található, csaknem 700 Zsolnay-porcelánritkaságból álló Gyugyi-gyűjteményt, illetve a Zsolnay családot és a gyár történetét bemutató kiállítást. Aznap délelőtt ugyancsak díjmentes tárlatvezetést tartanak a pécsi ókeresztény műemlékegyüttest összefogó Cella Septichora Látogatóközpontban és az Ókeresztény Mauzóleumban – írták.
Január 22-én délután a Zsolnay-negyed E78-as koncerttermében rendezik meg a Házhoz megy a Zenede című előadást, amelynek célja, hogy az általános iskolás és középiskolás diákoknak bemutassa a könnyűzene fejlődését az 1920-as évektől napjainkig. A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával megvalósuló országjáró turné keretében az elmúlt három évben 45 településen 115 előadást tartottak, amelyeken mintegy 20 ezer gyermek vett részt.

A produkcióban közreműködik Bordás József dobművész, a Magyar Jazz Szövetség elnökségi tagja; Farkas Zsolt, az Ének iskolája című műsor nyertese; Balogh Roland, Príma-díjas gitárművész, Balogh Zoltán, Ablakos Lakatos Állami ösztöndíjas zongoraművész, illetve Fonyó Sebastian és Farkas Ágnes táncművészek – ismertette a ZSÖK.

Aznap este ugyanott tartják az Arany 200 című lemezbemutató verses koncertet, amelyen 12 tagú zenekar, két színművész és két balettművész működik közre. “Az előadás egy nyolcvan perces utazás a múltból a jelenbe hazánk nagy költője, Arany János versein keresztül Bordás József nagyzenekari művével interpretálva” – olvasható az összegzésben.

Forrás: MTI