Rekordszámú búsó lesz Mohácson

Rekordszámú, 1350 maskarás űzi el a telet az idei busójáráson, amely február 8-án veszi kezdetét Mohácson. A szervezők ebben az évben is több tízezer résztvevőt várnak a messze földön híres farsangi fesztiválra.

Busójárás Mohácson
Busók Mohácson

A résztvevők szórakoztatásáról 49 busócsoport 1350 busója és egyéb maskarása gondoskodik, de emellett a fesztivál idejére 350 népművész, iparművész, kézműves, vendéglős kapott engedélyt a Duna-parti városban árusításra – mondta el az MTI-nek Hegedűs Emese, az esemény egyik főszervezője. Mint hozzátette, a busójárás hat napja alatt mintegy 35 helyszínen reggeltől estig nyolcvan programra várják az érdeklődőket.

A húshagyó keddi főtéri koporsóégetéssel záruló népszokás rendezvényei között lesz farsangi felvonulás, népdaléneklési verseny, többféle táncház és számos néptáncelőadás, sokacbál, busó lakodalmas, valamint maszkfaragó foglalkozások és kiállítások is neves művészek által készített busóálarcokból. Február 9-én Versendi Kovács József és vendégei koncerteznek a Kossuth Filmszínházban, a másnap megrendezendő magyar bál idén ünnepli 25. évfordulóját – sorolta Hegedűs Emese. A közönség zenei szórakoztatásáról a programsorozat alatt – mások mellett – a Poklade, a Dunavkinje együttesek, a sokác népdalokat éneklő Menyhárt Éva, és a Kóló zenekar gondoskodik.

A fő programokat február 11-én, farsangvasárnap rendezik: a busók ekkor kelnek át csónakkal a Dunán, vonulnak fel a belvárosban, teszik vízre a farsangi koporsót, avatnak új busókat és gyújtanak hatalmas máglyát Mohács főterén. Hegedűs Emese arra is felhívta a figyelmet, hogy február 10-én és 11-én baba-mama melegedőket is nyitnak a Kossuth Filmszínházban és a városháza épületében. A látogatók tájékozódását idén is okostelefonra letölthető, ingyenes alkalmazás is segíti. Az először a tavalyelőtti busójáráson használt applikáció a http://mohacsapp.hu/ honlapon elérhető – mondta el az MTI érdeklődésére Bugarszki Norbert, a mohácsi TDM-szervezet elnöke. Az alkalmazás napi bontásban tartalmazza a rendezvénysorozat összes programját, navigációs részlege segít a látogatóknak a helyszínek megközelítésében, illetve megjeleníti a használója közelében található programokat is. Bugarszki Norbert kitért arra is, hogy a rendezvény ideje alatt az egyik mobiltelefon-szolgáltató egy ingyenes wifi-csatlakozást biztosító és a megnövekedett hálózati forgalmat kiszolgáló plusz adótornyot is a város rendelkezésére bocsájt. A szervezők arra számítanak, hogy az UNESCO által Magyarországról elsőként az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára 2009-ben felvett busójárás kiemelt rendezvényeire a helyszínen az elmúlt évekhez hasonlóan legalább 80-100 ezer ember lesz kíváncsi.

A sokácok messze földön híres farsangi fesztiválját egy 1783-as feljegyzés említi először. A mohácsi sokácok körében élő legenda szerint furfangos őseik a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. Álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból. A busójárás tradicionális elemei változatlanok: borzas busóbundákat öltő felnőttek faragott álarcokban, jellegzetes kellékekkel, öles kereplőkkel, kolompokkal felszerelkezve búcsúztatják a zord évszakot és várják a tavaszt.

A népszokás idei részletes programja a www.mohacsibusojaras.hu oldalon is megtalálható.

Forrás: MTI, Fotó: MTI, Ujvári Sándor

Rákellenes világnap: február 4.

Mindenkinek van tennivalója a daganatos betegségek megelőzése érdekében…

Rákellenes világnap
Rákellenes világnap, február 4.

Be kell vinni a közbeszédbe a daganatos megbetegedések problémáját és felhívni a figyelmet arra, hogy mindenkinek van tennivalója a megelőzés terén – mondta az egészségügyért felelős államtitkára pénteken Budapesten.

Ónodi-Szűcs Zoltán a rákellenes világnap alkalmából a Fiatal Családosok Klubja (Ficsak) által rendezett szűrőnapon kiemelte, a betegség nemcsak egészségügyi, hanem társadalmi probléma is.

Fontos, hogy az emberek rendszeresen vegyenek részt szűrővizsgálatokon, mert minél előbb felismerik a betegséget, annál nagyobb az esély a gyógyulásra – mondta, hozzátéve, hogy Magyarországon mindenfajta szűrés elérhető, sajnos azonban kevesen vesznek részt ezeken.     Közölte, a nők átszűrtsége emlő- és méhnyakrákra csak 30 százalék körüli, a következő hetekben azonban tíz új – emlőrákszűrésre is alkalmas – szűrőbusz áll majd munkába, amelyek segítségével a kis falvak lakó is lehetőséget kapnak a vizsgálatra. Király Nóra, Újbuda alpolgármestere, a Ficsak alapítója elmondta, újbudai pedagógusoknak szervezték a szűrőnapot, mert úgy vélik, a tanároknak is példát kell mutatniuk a gyerekeknek a megelőzés terén.

Szeretnék felhívni a figyelmet a rendszeres szűrővizsgálatok fontosságára, hiszen a daganatos betegségek gyógyíthatók, ha időben felismerik őket – fűzte hozzá.  Felidézte, tavaly együttműködési megállapodást írt alá több civil szervezet a rákellenes küzdelem érdekében, hiszen a kormány mellett a civil szférának is nagy szerepe lehet a megelőzésben. A szándéknyilatkozathoz idén még többen csatlakoznak, és vállalják, hogy kommunikációs csatornáikon keresztül terjesztik a szűrővizsgálatok és a prevenció fontosságát – tette hozzá.

A rákellenes küzdelem világnapja február 4., ugyanis a párizsi első rákellenes világkongresszus résztvevői 2000. február 4-én írták alá a kór elleni világméretű összefogásra felszólító dokumentumot. A világnap többek között arra akarja felhívni a figyelmet, hogy a rák elleni küzdelem nemcsak orvosi feladat, hanem a társadalom közös ügye is.

Forrás: MTI

Az év fája, a zengővárkonyi szelídgesztenye európai versenyen indul

Február végéig lehet szavazni az európai Év fája versenyben szereplő 13 fára, köztük a Magyarországot képviselő zengővárkonyi szelídgesztenyére a www.treeoftheyear.org oldalon.

Magyarországot 2018-ban egy igazi túlélő, Zengővárkony hős szelídgesztenyéje képviseli, amely 2017 novemberében 4088 szavazattal lett a hazai Év Fája cím birtokosa – olvasható a  magyar fordulót szervező Ökotárs Alapítvány MTI-hez eljuttatott közleményében.  A 300 éves szelídgesztenye élni akarásának és az őt körülvevő közösségnek köszönhetően a századok során kigyógyult a kéregrákból, túlélte az államosítást, és azt is, amikor egyszer a közeli katonai lőtér őrzésére rendelt katonák felgyújtották, hogy felmelegedhessenek.

A versenytársak között megtalálható még egyebek mellett a világ legnagyobb parafatölgye, amely Portugália jelöltje, a cserkészmozgalom szimbólumává vált angliai tölgy és idén először egy orosz fa is. A kezdeményezés immár nyolc éve hívja fel a figyelmet a fák és az emberek, a természet és a közösségek kapcsolatára, illetve a fáknak Európa kulturális és természeti örökségében betöltött szerepére és jelentőségére.  A mezőnybe történetük, közösségben betöltött szerepük és nem a koruk, méretük vagy szépségük miatt kerülnek a fák – közölte Oravecz Ágnes, a magyarországi Év Fája verseny szervezője. A verseny történetében eddig háromszor nyerte magyar fa a fődíjat: 2012-ben egy felsőmocsoládi hársfa, 2013-ban az egri termálfürdő platánja lett a győztes, 2016-ban pedig a bátaszéki molyhos tölgy lett az európai Év fája.

Ebben az évben is két fára szavazhat mindenki, az egyedekre pedig az összegzés szerint évente több mint 200 ezer szavazat érkezik. A szavazás február 28-ig tart, az eredményt március 21-én, az Erdők Világnapján hozzák majd nyilvánosságra a szervezők a brüsszeli díjátadón.  A kezdeményezéshez 2018-ban újonnan csatlakozott Horvátország, Oroszország, Románia és Portugália. A nemzetközi versenyt az Environmental Partnership Association (EPA, Környezeti Partnerség Egyesület) szervezi, a magyar fordulót pedig a hat alapítványt tömörítő EPA magyar tagja, az Ökotárs Alapítvány. A mozgalomban évente több százezren vesznek részt, a versengő országok száma a kezdetek óta 5-ről 13-ra emelkedett.

Forrás: MTI

Kultúrházak éjjel-nappal

Országszerte több száz helyszínen kínál programokat Helyben van a sokszínűség mottóval február 2. és 4. között a Kultúrházak éjjel-nappal programsorozat.

A csatlakozó magyarországi és határon túli művelődési intézmények száma várhatóan eléri majd a tavalyi rekordot, de a fő cél nem is ez, hanem a programkínálat minősége – mondta el az M1 aktuális csatorna pénteki adásában a programsorozat főszervezője. Gábor Klára hozzátette: ebben az évben a Helyben van a sokszínűség szlogennel a szervezők arra akarják ösztönözni a résztvevő intézményeket, hogy minél szélesebb programkínálattal készüljenek a hétvégére, ezzel ráirányítva a figyelmet a helyben lévő kulturális értékekre és a művelődési intézmények helyi társadalomban betöltött közösségépítő munkájára.

Lesz például “művházi ottalvós buli” Balatonkenesén, Székesfehérváron és Vokányban, és a családok évéhez kapcsolódva a sorozat szombati napján három kiválasztott művelődési házban úgynevezett fordított napot tartanak majd, melynek során a szülők is kipróbálhatják azokat a tevékenységeket, amelyekben a gyermekeik vesznek részt év közben – említett néhány programot a kínálatból.
Idén először három kiemelt helyszíne is lesz a rendezvénynek: február 2-án Budakeszin indul útjára a Kultúrházak éjjel-nappal, szombaton a nagyvárosok közül Székesfehérvár lesz a figyelem középpontjában, a kistelepülések közül pedig Hidasnémeti élvez kiemelt figyelmet február 4-én.

www.kulturhazak.hu honlapon ebben az évben is meghirdették a közművelődési intézményeknek szóló pályázatokat. Az #okosművház2018 innovációs kiírás a közművelődés hagyományteremtő és hagyományőrző szerepét erősítő módszereinek, formáinak, folyamatainak és jó gyakorlatainak bemutatására ad lehetőséget. A #mindentegylapra! közművelődési plakátpályázatra a szervezetek programjait, munkáját népszerűsítő plakátokat várják a szervezők, a #vanképedhozzánk? fotópályázatra pedig az intézmények mellett a közönség is pályázhat a programsorozat eseményein készült fotóival.

Kultúrházak éjjel-nappal Facebook-oldalán meghirdetett szelfiversenyre a látogatók a kedvenc művelődési házuk előtt készült fotóikkal nevezhetnek. A legtöbb tetszést kiváltó kép készítője 30 ezer forint értékű kulturális utalványt nyer, míg a legtöbb képen szereplő művelődési ház 100 ezer forintos, műszaki cikkek vásárlására jogosító utalványt kap.

Forrá: MTI

Az év végére elkészülhet a 28 hektáros magyarszéki záportározó

A tervek szerint az év végére elkészül a Baranya megyei Magyarszéknél épülő, 28 hektár állandó vízfelületű, elsősorban árvízvédelmi célú záportározó – tudatta kedden a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság az MTI-vel.

A több mint 1,9 milliárd forintos európai uniós forrásból megvalósuló beruházásról azt írták: a Baranya-csatorna mentén tervezett beruházás első lépéseként egy vízrajzi mérőműtárgy készült el tavaly júniusban. A közlés szerint a tározó melletti vízfolyás mederrendezésén jelenleg dolgoznak. A tározótér területének előkészítése befejeződött, a tereprendezés tavasszal kezdődhet. A záportározó a terveknek megfelelően az év végére készül el – emelték ki.

A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság korábban az MTI-vel közölte: a fejlesztés a Baranya-csatornán levonuló árvízi vízhozamok csökkentését és a Kaszánya-patakon érkező árvizek visszatartását szolgálja. A létesítmény aszályos időszakokban vízpótlásra is használható – jelezték akkor, arra is utalva, hogy a tározó horgászati hasznosítása is lehetséges. A Baranya-csatorna vízgyűjtőjének vízfolyásai mentén különösen nagy károkat okoztak a 2010. májusi és júniusi esőzésekből kialakult árhullámok. A tározó vízfelülete üzemvízszinten 28 hektár, árvíz esetén 54 hektár nagyságú lesz. A projekt keretében Magyarhertelenden a Baranya-csatorna felső, dombvidéki vízgyűjtőjének lefolyási viszonyait rögzítő vízrajzi mérőállomás is épül.

Forrás: MTI

Megújulnak az 1000 forintos bankjegyek

Az új 1000 forintos bankjegyek március 1-től kerülnek forgalomba, a bankjegyek régi változataival 2018. október 31-ig lehet fizetni – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden a honlapján.

1000 forintosAz MNB felhívja minden olyan parkoló- menetjegy- ital-és áruautomata-üzemeltető figyelmét, hogy – akik eddig még nem tették ezt meg – a hátralévő egy hónapban készítsék fel a berendezéseiket az új ezresek elfogadására, hogy a lakosságnak ne okozzon problémát az új bankjegyek használata az automatáknál. Kiemelték: a bevont bankjegyek nem veszítik el értéküket, mivel 2018. október 31. után még három évig minden bank- és postafiókban, húsz évig pedig az MNB lakossági pénztárában díjmentesen beválthatók azonos címletű ­új fizetőeszközre.

Arról is beszámoltak, hogy a régi 10 000 forintos bankjegyek bevonásáról még nem hozott döntést a jegybank, ezért ennek a címletnek a régi és az új változata továbbra is korlátozások nélkül használható a készpénzforgalomban. Felidézték, hogy az MNB 2014-ben kezdte meg a forint bankjegyek megújítását, amelynek célja, hogy a régi címleteket egységes, korszerűbb biztonsági elemekkel rendelkező, a bankjegyvizsgáló gépek által is könnyebben kezelhető bankjegyekre cserélje. A programban az elmúlt években a hatból már négy címlet megújult és bevonták a régi 20 000, 5000 és 2000 forintos bankjegyeket, amelyekből már csak az új változatokkal lehet fizetni.

Forrás: MTI