Zsolnay Vilmos, a géniusz

1828. április 19-én született Zsolnay Vilmos, a nagy formátumú pécsi gyáralapító, a magyarországi kerámiaipar megújítója.

Zsolnay Vilmos portré
Zsolnay Vilmos portré, rajz

Zsolnay Vilmos talán apjától, a kiváló üzleti érzékkel megáldott, sikeres nagykereskedőtől örökölte kiapaszthatatlan vállalkozókedvét és szakmai eltökéltségét, bármi légyen is annak tárgya. Hihetetlenül invenciózus és energikus ember volt, bármihez nyúlt, olyan elképesztő szenvedéllyel ásta bele magát az adott szakterület tanulmányozásába és fejlesztésébe, legyen az sárgadinnye-termesztés, szőlőművelés és borkészítés, vasútépítés, nagykereskedés vagy fazekasság, hogy minden kezdeményezését rövid időn belül sikerre vitte. Imádott kísérletezni, új technológiákat és tudományos eredményeket felkutatni és meghonosítani, ha kellett, külföldről hozott szakembereket, gyárában tanoncképzést indított, és maga is folyamatosan tanult. Ennek az elhivatott szenvedélynek köszönhető, hogy noha fiatalon leginkább a festészet vonzotta, nagykereskedő apja elvárásának eleget téve előbb alaposan kitanulta a kereskedőszakmát, majd rövid időn belül felfuttatta saját nagykereskedését, a Bazárt Pécs főterén, később pedig átvette bátyja, Ignác tönk szélén álló kőedénymanufaktúráját, hogy megmentse a teljes csődtől. Noha akkor még nem tudhatta, ezzel a lépéssel a majdani Zsolnay porcelánbirodalom alapjait fektette le.

Vilmos a rá jellemző energiával és elhivatottsággal vetette bele magát ezúttal a fazekasság mesterségébe: geológiát és földtant tanult, végigkutatta a Pécs környéki agyaglelőhelyeket, türelmesen kísérletezve a különböző agyagfajtákkal, majd később nem volt rest kémiai és égéstechnológiát tanulni, hogy új alapanyagokat és mázakat fejlesszen ki. Közben külföldről szakavatott mestereket szerződtetett, és az egykor halódó manufaktúrát fokozatosan tőkeerős, korszerű gyárrá fejlesztette, és megkezdte előbb az épületkerámia – a saját fejlesztésű pirogránit –, majd a fajansz és a porcelán gyártását. Innovatív szellemisége kiváló üzleti érzékkel párosult, amit már az 1873-as bécsi világkiállítás visszaigazolt: az ott bemutatott építkezési kerámiái, valamint a leányai, Teréz és Júlia tervezte, magyaros motívumú díszedényei kitüntetést szereztek, és a szakma külföldön is felfigyelt a Zsolnayra. Kutatásait és fejlesztéseit ezután is céltudatosan folytatta, és ennek eredményeként az 1878-as párizsi világkiállításon teljesen új, addig nem ismert alapanyagból készült művészi termékekkel állt elő. Az eljárás lényege az volt, hogy porózus cserépre magas hőmérsékleten olvadó ólommentes mázt vittek fel, a díszítéshez pedig alacsonyabb olvadáspontú, színezett mázt alkalmaztak, amely az égetés során kissé beolvadt az alapmázba. Ezt az új, kétféle technológia egyesítéséből születő többrétegű anyagot nevezték el a korabeli szakemberek porcelánfajansznak. Zsolnay a találmányával nemcsak a világkiállítás aranyérmét, hanem a francia Becsületrendet is elnyerte.

Az új technika utat nyitott termékei művészi színvonalának fejlesztéséhez és sajátos stílusának kialakításához. Ez a stílus a magyaros motívumok mellett döntően a perzsa és török kerámia hatását tükrözte, és leánya, Júlia tervezőmunkáján alapult. Ekkoriban tervezte Zsolnay Júlia azt a védjegyet is, amely évtizedekig a gyár népszerűsítését szolgálta. Az öt torony mellett, amely Pécs német nevére utalt (Fünfkirchen) a három betű a három testvér (Teréz, Júlia és Miklós) nevének kezdőbetűje volt.

A technológiai fejlődésnek és a mind több megrendelésnek köszönhetően Zsolnay megtehette, hogy tervezőként – hazánkban elsőként – neves szobrász-, festő- és iparművészeket is foglalkoztasson. Épületkerámiáit a millenniumi nagy építkezéseknél előszeretettel alkalmazták a korszak nagy építészei: többek közt a Postatakarékpénztár, az Iparművészeti Múzeum, a Mátyás-templom, a kassai dóm és a pécsi posta tetődíszítése is a Zsolnay gyárból került ki.

Zsolnay Kulturális Negyed
Zsolnay Kulturális Negyed

1890-es évek elejének szenzációjaként bevezették a Wartha Vince, Petrik Lajos kémikusok és Zsolnay Vilmos által kikísérletezett eozinmázas technikát, melyből a gyár az 1896-os Országos Millenniumi Kiállításon már tökéletes szépségű, gazdag kollekcióval szerepelt.

A kezdetben pár embert foglalkoztató kis manufaktúrát Zsolnay Vilmos a századfordulóra az Osztrák-Magyar Monarchia legnagyobb kerámiaüzemévé fejlesztette. A millenniumi kiállítás esztendejében Zsolnay gyártelepe már 10 kataszteri holdnyi területen feküdt, 3 gőzgép mozgatta harminchét féle munkagép, 120 korong és 14 égetőkemence üzemelt a gyárban, s közel 800 munkás serénykedett, köztük 170 kézifestő, hogy a gyárat elhalmozó rendeléseknek eleget tegyen. Az 1900-as párizsi világkiállítás pedig végre meghozta a gyár számára a világsikert. Szomorú egybeesés, hogy a sikerek csúcspontján, még ebben az évben elhunyt az akkor 72 éves alapító, Zsolnay Vilmos. A gyár működtetését fia, Miklós vette át. Amit azonban Zsolnay Vilmos az utódaira hagyott, az nem pusztán egy jövedelmező gyár volt, hanem a magyar kerámiaipar világhírneve, mely feltette Pécset Európa és a világ térképére.

A Zsolnay név egybeforrt Pécs nevével, mely a porcelánon kívül is olyan kulturális örökséget hagyományozott a városra, ami máig értékteremtő forrása. P. Horváth Tamás pécsi író regénytrilógiát írt a család és a gyár nem mindennapi történetéből. A 2010-es Európa Kulturális Fővárosa projekt keretében pedig megszületett az új funkciókkal továbbélő épület- és intézménykomplexum, a gyönyörűen restaurált Zsolnay Negyed, mely az egyetem művészeti és társadalomtudományi kara mellett számos kulturális intézménynek ad otthont. Az akár egész napos családi programot kínáló látógatóközpontban több család- és ipartörténeti kiállítás mutatja be másfél század helyi történelmét, és itt tekinthető meg dr. Gyugyi László páratlan Zsolnay-gyűjteménye.

Kapcsolódó oldalak:
Zsolnay Kulturális Negyed
Öt torony könyv FB oldal
Zsolnay Teréz és a Zsolnay-kód

 

 

Pécsi Csokoládé Karnevál

Tizennyolc kiállítóval és mintegy húsz, a többi között szakmai- és gyermekprogrammal várja látogatóit a hétvégén a Pécsi Csokoládé Karnevál, amelyet ötödik alkalommal rendeznek meg a Zsolnay Kulturális Negyedben. A látogatók az ország minden részéből érkező kézműves manufaktúrák csokoládékészítőivel találkozhatnak. A csokoládévásár mellett ehető látványosságok, csokiszökőkút, szakmai előadások, bonbonkészítő bemutató és sok kóstoló várja látogatókat – közölték a szervezők az MTI-vel. A gyerekek műhelyfoglalkozásokon vehetnek részt és animációs játékokat is kipróbálhatnak. A mesesarokban L. Molnár Edit pécsi írónő saját meséit olvassa fel.

A karneválon öt szakmai előadást is tartanak, amelyeken megjelennek a legnépszerűbb édesség tudományos vonatkozásai, köztük a fenntartható kakaótermesztés és csokoládékészítés kérdései, valamint a csokoládé helye az egészséges táplálkozásban. A program kapcsolódik az alapításának idén 650. évfordulóját ünneplő Pécsi Tudományegyetem (PTE) jubileumi eseményeihez. A karnevál legizgalmasabb látványosságának ígérkezik a 30 kilogramm csokoládéból kifaragott 6-os, 5-ös és 0-ás számjegy, amelyek a helyszínen készülnek el. A rendezvény vendége lesz még az egyetem 3D-projektje, amelynek képviselői kiállítást szerveznek a Kemence Galériában. A helyszínen működő 3D-nyomtatóval csokoládéformaként használható műanyagot fognak nyomtatni.

A karnevál ideje alatt Lokodi Ákos kreatív séf a látogatók előtt készíti el csokoládés ételeit, amelyeket az érdekelődők el is fogyaszthatnak.

Mosonyi Éva csokoládékészítő, a karnevál szervezője korábban jelezte: a rendezvényen mutatják be az új, ízig-vérig pécsi csokoládéjukat, amely kilenc, 70 százalékos étcsokoládéból készült mozaikból áll, csomagolása pedig puzzle-szerűen a Széchenyi teret mintázza. A karnevál ingyenesen látogatható, ugyanakkor a szakmai programok regisztrációhoz kötöttek. Ezekre regisztrálni az esemény Facebook-oldalán található űrlap kitöltésével lehet – hívták fel a figyelmet a szervezők.

Forrás: MTI

i > V. Pécsi Csokoládé Karnevál, Facebook
i > CsokoLáda

 

Csokoládé Karnevál Pécsett – ötödszörre

Tizennyolc kiállítóval, szakmai és gyermekprogramokkal február 4-én és 5-én rendezik meg az ötödik Pécsi Csokoládé Karnevált a Zsolnay Kulturális Negyedben – hangzott el az esemény szerdai sajtótájékoztatóján.

Mosonyi Éva csokoládékészítő, a rendezvény szervezője elmondta: a látogatók az ország minden részéből érkező kézműves manufaktúrák csokoládékészítőivel találkozhatnak.     A csokoládévásár mellett ehető látványosságok, csokiszökőkút, szakmai előadások, gyerekjátékok, bonbonkészítő bemutató és sok kóstoló várja látogatókat – tette hozzá.     A karnevál kapcsolódik az alapításának idén 650. évfordulóját ünneplő Pécsi Tudományegyetem (PTE) jubileumi programjaihoz. Az esemény legizgalmasabb látványosságának ígérkezik a 30 kilogramm csokoládéból kifaragott 6-os, 5-ös és 0-ás számjegy, amelyek a helyszínen készülnek el.

Forrás: MTI

i> Pécsi Csokoládé Karnevál, Pécsinfo.hu

Szárnyas malac nap a Bóbitában

Gyermek és felnőtt közönségével együtt búcsúztatja az óévet a pécsi Bóbita Bábszínház pénteken, a “Szárnyas malac napon”. A teátrum immár hagyományos előszilveszteri rendezvénye a Weöres Sándor Bóbita című versében szereplő, “megigézett” malacról kapta nevét, amelyet az intézmény 1994-ben emblémájául választott.

Sramó Gábor, a Zsolnay Kulturális Negyedben található Bóbita Bábszínház igazgatója az MTI-nek azt mondta: három gyermekeknek és két felnőtteknek szóló produkcióval készülnek a programra. A kicsiket és szüleiket emellett bábkészítő foglalkozások és mesekuckó is várja. A bábszínház Kós Lajos termében először játsszák egy napon a Bóbita saját produkciójaként bemutatott Torzonborz, a rabló című előadás első és második részét – tette hozzá.

Ugyancsak a nagyteremben láthatja a közönség este a Kajárpéci Vízirevű Az ember: tragédia című, abszurd humorban bővelkedő, 14 éven felüliek szóló előadását. A kamarateremben Gazdag László és Bodnár Zoltán, a Kolibri Színház két művésze által előadott Vitéz László Bábjáték automatájának gyermekeknek, illetve felnőtteknek szóló pajzán változatát is láthatja a publikum. Sramó Gábor az MTI érdeklődésére közölte: a Bóbitának egy évadban körülbelül 40 ezer nézője van. Az igazgató örömtelinek nevezte, hogy bérleteseik száma továbbra is emelkedik: míg 2013-ban 3200 bérletet értékesítettek, addig ez a szám tavaly meghaladta a négyezret, idén decemberig pedig megközelítette az ötezret.

A Bóbita Bábszínház egy évadban körülbelül 280 előadást tart; a pécsi társulat gyakori vendég a fővárosban, de országszerte és külföldön is rendszeresen vendégszerepelnek. Az igazgató felidézte: társulatuk idén Lengyelországban és Romániában is játszott, 2017-ben pedig Marosvásárhelyen, Zágrábban és Eszéken vendégszerepelnek, valamint a tervek szerint tavasszal Tallinban is fellépnek.

Forrás: MTI