Már csak ebben a hónapban fizethetünk a régi 500 forintos bankjegyekkel

Régi 500 forintos bankjegy
Már csak ebben a hónapban, azaz 2019. október 31-ig fizethetünk a készpénzes vásárlásaink során a régi – 2018 előtt kibocsátott – 500 forintos bankjegyekkel, mert október végén a Magyar Nemzeti Bank bevonja a forgalomból azokat.

Mindez azt jelenti, hogy 2019. november 1-től már csak az idén februárban megjelent, megújított 500 forintos bankjegyekkel lehet fizetni, ugyanis ezt követően a kereskedők már nem kötelesek elfogadni a régi, bevont címleteket.

Fontos tudni, hogy a bevonási határnapig, azaz 2019. október 31-ig be nem cserélt régi bankjegyek nem veszítik el értéküket, mert ezt követően a “régi 500 forintos” minden bank- és postafiókban három évig, a jegybankban pedig húsz évig díjmentesen beválthatók – azonos címletű ­– törvényes fizetőeszközre.

A megújított 500 forintos bankjegyek a kibocsátásuk óta megfelelő ütemben terjedtek el a készpénzforgalomban. Ennek köszönhetően 2019. szeptember végéig az 500 forintos bankjegyeknek már több mint 60 százaléka újakra cserélődött.

A forint bankjegyekkel kapcsolatos változásokról, illetve a bevont fizetőeszközök átváltásával kapcsolatos tudnivalókról az MNB honlapjának Bankjegy és érme oldalán további naprakész, részletes információk érhetők el.

Forrás: MNB

Változás figyelhető meg a hazai új vállalkozások tulajdonosi összetételében

Csak minden negyedik új vállalkozás indul tiszta lappal, a friss vállalkozások 75 százaléka továbbra is korábbi cégekhez köthető, ugyanakkor változás körvonalazódik a magyar cégalapítási gyakorlatban – közölte az Opten céginformációs szolgáltató hétfőn az MTI-vel.

Opten Céginformáció

Közleményük szerint 2017-ben az új vállalkozásoknak csupán 22 százaléka volt olyan, hogy sem tulajdonosi, sem cégjegyzésre jogosulti, sem címkapcsolattal nem volt köthető másik vállalkozáshoz, ez az arány idén már megközelíti a 25 százalékot. Három év alatt 35 százalékról 39 százalékra növekedett azon új cégek aránya, ahol minden tulajdonos és ügyvezető új szereplő – tették hozzá. Közölték, hogy a frissen alapított cégeknél az alapítók, az aláíró magánszemélyek átlag életkora több mint 41 év, amely alapján nem a friss pályakezdők alapítanak általában céget. Ez az arány az elmúlt években lényegesen nem változott, a teljesen új szereplők sem a fiatal korosztályból vannak.

Jelenleg 788 olyan magánszemély van Magyarországon, aki több mint 10 vállalkozáshoz köthető, valamint 5500 magánszemély köthető legalább 5 céghez. A tendencia azt jelzi, hogy a számuk még növekedőben is van – fűzte hozzá az Opten. (MTI)

A GazdaságInfó.hu Változás figyelhető meg a hazai új vállalkozások tulajdonosi összetételében című hír átvétele.

Hazai tej fogyasztásával a szén-dioxid kibocsátás csökkentéséért

Televíziós kampányt indít a Tej Terméktanács abból a célból, hogy a környezetterhelés csökkentése érdekében a vásárlók a belföldön előállított tejet és tejtermékeket válasszák az importáruval szemben – közölték hétfőn az MTI-vel. A közlemény szerint az import a szén-dioxid kibocsátással jelentősen terheli a környezetet, mindezt úgy, hogy olyan termékeket szállítanak az országba, amelyeket magyar tejfeldolgozóktól is meg lehet vásárolni.

Magyar Tej
Tejszív – magyar tej jelölés

 

A terméktanács számításai alapján, amelyek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tavalyi adatain alapulnak, évente több mint 12 ezer kamionnyi tej- és tejtermék érkezik Magyarországra.  2018-ban Németországból több mint 30 ezer tonna, míg Lengyelországból több mint 11 ezer tonna sajtot szállítottak. Vajból tavaly közel 6 ezer tonna, míg joghurtból több mint 55 ezer tonna külföldről érkezett áru terhelte az utakat. Kitértek arra is, hogy a tudatos vásárlói döntéssel nemcsak a felesleges károsanyag-kibocsátás előzhető meg, hanem a fogyasztók abban is biztosak lehetnek, hogy kiváló magyar terméket visznek haza.

Tejszív logó garantálja azt, hogy a termék belföldön készült, ezen emblémával ellátott áruk minden esetben teljesítik a Magyar Élelmiszerkönyvben foglalt szigorú kritériumokat is. (MTI)

 

Az év végére elkészülhet a 28 hektáros magyarszéki záportározó

A tervek szerint az év végére elkészül a Baranya megyei Magyarszéknél épülő, 28 hektár állandó vízfelületű, elsősorban árvízvédelmi célú záportározó – tudatta kedden a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság az MTI-vel.

A több mint 1,9 milliárd forintos európai uniós forrásból megvalósuló beruházásról azt írták: a Baranya-csatorna mentén tervezett beruházás első lépéseként egy vízrajzi mérőműtárgy készült el tavaly júniusban. A közlés szerint a tározó melletti vízfolyás mederrendezésén jelenleg dolgoznak. A tározótér területének előkészítése befejeződött, a tereprendezés tavasszal kezdődhet. A záportározó a terveknek megfelelően az év végére készül el – emelték ki.

A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság korábban az MTI-vel közölte: a fejlesztés a Baranya-csatornán levonuló árvízi vízhozamok csökkentését és a Kaszánya-patakon érkező árvizek visszatartását szolgálja. A létesítmény aszályos időszakokban vízpótlásra is használható – jelezték akkor, arra is utalva, hogy a tározó horgászati hasznosítása is lehetséges. A Baranya-csatorna vízgyűjtőjének vízfolyásai mentén különösen nagy károkat okoztak a 2010. májusi és júniusi esőzésekből kialakult árhullámok. A tározó vízfelülete üzemvízszinten 28 hektár, árvíz esetén 54 hektár nagyságú lesz. A projekt keretében Magyarhertelenden a Baranya-csatorna felső, dombvidéki vízgyűjtőjének lefolyási viszonyait rögzítő vízrajzi mérőállomás is épül.

Forrás: MTI

Megújulnak az 1000 forintos bankjegyek

Az új 1000 forintos bankjegyek március 1-től kerülnek forgalomba, a bankjegyek régi változataival 2018. október 31-ig lehet fizetni – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden a honlapján.

1000 forintosAz MNB felhívja minden olyan parkoló- menetjegy- ital-és áruautomata-üzemeltető figyelmét, hogy – akik eddig még nem tették ezt meg – a hátralévő egy hónapban készítsék fel a berendezéseiket az új ezresek elfogadására, hogy a lakosságnak ne okozzon problémát az új bankjegyek használata az automatáknál. Kiemelték: a bevont bankjegyek nem veszítik el értéküket, mivel 2018. október 31. után még három évig minden bank- és postafiókban, húsz évig pedig az MNB lakossági pénztárában díjmentesen beválthatók azonos címletű ­új fizetőeszközre.

Arról is beszámoltak, hogy a régi 10 000 forintos bankjegyek bevonásáról még nem hozott döntést a jegybank, ezért ennek a címletnek a régi és az új változata továbbra is korlátozások nélkül használható a készpénzforgalomban. Felidézték, hogy az MNB 2014-ben kezdte meg a forint bankjegyek megújítását, amelynek célja, hogy a régi címleteket egységes, korszerűbb biztonsági elemekkel rendelkező, a bankjegyvizsgáló gépek által is könnyebben kezelhető bankjegyekre cserélje. A programban az elmúlt években a hatból már négy címlet megújult és bevonták a régi 20 000, 5000 és 2000 forintos bankjegyeket, amelyekből már csak az új változatokkal lehet fizetni.

Forrás: MTI

Új gyártócsarnokot épít a pécsi Rovitex Hungária Kft.

Csaknem félmilliárd forintos beruházással új, 600 négyzetméteres csarnokot épít pécsi telephelyén a textilgyártással foglalkozó Rovitex Hungária Kft. – tájékoztatta a vállalat az MTI-t.

Rovitex telephely
Rovitex, Pécs

Az 1996-ban alapított, teljes mértékben magyar tulajdonú függönygyártó és nagykereskedelmi cég közleménye szerint  244 millió forintos támogatást nyertek fejlesztésre a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programból (Ginop).  Azt írták: az új csarnokban nagyteljesítményű ipari gyártósorok fognak működni. A létesítménybe függönygyártó sor, késztermékgyártó sor, valamint mintasálgyártó gépsor kerül – részletezték, hozzátéve, hogy a beruházás keretében fejlesztik a cég informatikai rendszerét is. Szabó Márk, a Rovitex gazdasági vezetője az MTI érdeklődésére közölte: az építkezés várhatóan tavasszal kezdődik, a megvalósításra 18 hónap áll rendelkezésre. A vállalat egyúttal beszámolt arról is, hogy a közelmúltban zárult egy összesen csaknem 410 millió forint értékű kapacitásfejlesztési és eszközbeszerzési projektjük, amelynek felét a Ginop forrásaiból finanszírozták.

Ismertetésük szerint a cég meglévő pécsi irodáját és a raktárépület emeleti varrodáját bővítették, illetve létrehoztak egy, a gyártásra alkalmas újabb helyszínt. A többi között vásároltak csomagolórendszert, úgynevezett inlayer-nyomtatót, raklapszállítót, egyedi gépsort, konfekcionálógépet, illetve Samba-vágógépet. A Pécsett több mint 70 főt, leányvállalatain keresztül további ötven embert foglalkoztató társaság 2004-ben kezdte exporttevékenységét, azóta a világ 40 országába értékesítik termékeiket. Kínálatukban megtalálhatóak a lángmentes, illetve antibakteriális termékek is, amelyeket elsősorban szállodák és kórházak számára értékesítenek. A Rovitex Hungária Kft. árbevétele 2016-ban csaknem 2,4 milliárd forint volt, mintegy 100 millió forintos nettó eredmény mellett. A tavalyi év pénzügyi kimutatásai egyelőre még nem készültek el – jelezte az MTI kérdésére Szabó Márk.

Forrás: MTI
Fotó: Rovitex.hu
Info: Rovitex.hu

 

Online SZJÁ-zhatunk

Hétfőtől már elérhető az e-szja számos szolgáltatása

Idén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal  külön kérés nélkül már az őstermelőknek, az áfa fizetésére kötelezett magánszemélyeknek és a korábbi években munkáltatói adómegállapítást választóknak is elkészíti az szja-bevallás tervezetét, hétfőtől már az e-szja webes kitöltő felülete is elérhető a NAV honlapjáról – tájékoztatta Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára az MTI-t.

 Az egyéni vállalkozóknak is segít az adóhivatal, az e-szja webes kitöltő felületének használatával (www.nav.gov.hu/szja/szja) az egyéni vállalkozók gyorsabban és egyszerűbben tölthetik ki szja-bevallásukat – ismertette. Megjegyezte azt is, január 8-tól  már bárki beküldheti elektronikusan az szja 1+1 százalékos nyilatkozatát.  Az államtitkár elmondta, hogy a NAV a változásokról, a teendőkről és a fontos határidőkről januárban valamennyi magánszemélynek tájékoztató levelet küld. Akiknek van ügyfélkapus regisztrációja, azoknak az értesítési tárhelyükre, míg az ügyfélkapuval nem rendelkezőknek a posta kézbesíti – január 31-ig – a személyre szabott értesítő levelet.

Az ügyfélkapus regisztrációval rendelkezők a tervezetet március 15-étől megnézhetik, jóváhagyhatják és akár módosíthatják is a webes felületen. Ügyfélkapu-regisztráció hiányában március 19-éig SMS-ben, a hivatal honlapjáról elérhető űrlapon, formanyomtatványon, levélben, személyesen az ügyfélszolgálatokon, valamint a NAV Infóvonalon a 1819-es telefonszámon is kérhető a tervezet postázása.

Azok, akik továbbra is a “régi” ÁNYK programmal szeretnék elkészíteni szja-bevallásukat, ugyancsak január 8-ától tölthetik azt le a NAV honlapjáról. A “hagyományos” papíralapú bevallási nyomtatvány az ügyfélszolgálatokon beszerezhető – jegyezte meg. Az egyéni vállalkozók szja-bevallásának benyújtási határideje február 26. Az egyéni vállalkozói tevékenységet nem végző magánszemélyeknek – a mezőgazdasági őstermelők és az áfa fizetésére kötelezettek is –  a bevallást május 22-éig kell benyújtaniuk.

Forrás: MTI

Csapdahelyzetben az építtetés és építővállalkozás – látszik-e kiút?

A 2008 őszén kitört pénzpiaci világválság, amely csak a reál-recesszió előtti, első fázisát jelentette a világgazdasági válságnak – hazánk esetében egy amúgy is keresztül-kasul eladósodott ország elferdült struktúrájú gazdaságát érte el. A válságkövetkezmények ezért itthon tartósabbak, mint mondjuk Ausztriában. Alakváltozásokon át maradnak fenn, vagyis az eredeti problémát esetleg már nem ismerjük fel bizonyos mai gondok formáján, noha utóbbiak legalább felerészt abból származnak – az építőiparban is.

A 2008 előtti hazai építőipar körülbelül 80 000 foglalkoztatottja egyszer csak nem kellett az őket addigi foglalkoztatóknak. A beruházási volumen meredek lehanyatlása után a völgy-időszak fél évtizednyi tartamú lett: 2013 folyamán indult csak el az emelkedés. Újabban már egyenesen építtetési fellendülésről beszélhetünk – és éppen ez a kedvező fejlemény hozta felszínre, mint égető gondot, az iparág recesszió-kori veszteségeit. A szűkölködés időszakában a képzettséghiányosak közül is ezer és ezer foglalkoztatott hagyta el a szakágat, mások, képzettebbek – kb. 25 000-en – a szakmában maradtak ugyan, de külföldre vándoroltak, megint másoknak, akik kiöregedtek, nem került a helyükbe ugyanannyi jó készségű fiatal. A szakmailag elfogadható itthoni munkaerő igen kevés a mai és a kilátásban lévő feladatmennyiséghez. Az országos szakemberhiány miatt az építkezések versengve egymás elől próbálják elszerezni a kétkezieket, még a szaktudatlan munkavállalókat is, és ha sikerül negyedévnyi küzdelmes várakozás után munkásokat hozni egy adott telekre, ettől még a munka hamarosan elakadhat, mert a bevont alkalmazottaknak „más dolguk akadt”, amit talán szintúgy elégtelenül, vagy félresikerülten végeznek el.

Ennek az áldatlan helyzetnek a megváltoztatása nem egyetlen tényező feljavításán múlik, és egyik tényező sem hozható rendbe egyhamar. Ezért azzal lehet számolni, hogy az előttünk álló tíz-tízegynéhány évben a vállalkozóknak és megrendelőknek továbbra is nehéz dolga lesz építéseikkel, nagyjából a mai okokból, úgyhogy szükségük lesz leleményekre, és gyakorlottságra a pótmegoldásokban. A normalizációs célt mégsem szabad feledni, és a részletező diagnózist sürgős elkészíteni, mert ha a célravezető folyamatok még kezdetüket sem veszik a közeljövőben, akkor húsz év lesz abból a tízből.  Az egyik alaptényező a bérezés. A munkaerőhiány mai béremelő hatása nem azért nem elégséges mértékű a külföldről történő munkaerő-visszavonzáshoz, mintha a keresetszint-emelkedés ne volna jelentős százalék-átlagú, hanem azért nem, mert túl mélyről indult.  A 2000-es évek közepén az építőipari szakmunkások erős fizikai igénybevétel mellett némileg az átlagbér háromnegyede alatt kerestek, foglalkozásuk tehát eleve nem tehetett szert valami nagy pályaválasztói népszerűségre.  A bérkérdés és a másik alapkérdés, a képzésben résztvevők létszámáé, természetesen összefügg, és a beiskolázási létszám, illetve egyáltalán, a jelentkezéseké, máig alacsonyabb a szükségesnél.

A mai oktatási számok pedig ugyanannyira, vagy még inkább szólnak a 2020-as évekről, mint a jelenről. De alaptényező a szakoktatás színvonala is –  persze ennek is van összefüggése azzal, hogy felszállóágba jut-e valamely szakág (amely szituáció a magyar építőipar esetében felemás, nem egyértelmű). Az OKJ-s tanfolyamokon általában felszerelés-hiányok mutatkoznak: vagy nincsenek kéznél a gyakorlattal ismerkedéshez kellő instrumentumok, vagy ó avítt típusúak, meghaladott módszerek ismertetésére valók. Maga a tanrend is már alapos helyrerázásra szorul: lassan elterpeszkedett benne a különböző elméleti tantárgyak szegmentuma, így a közvetlenebb tantárgyakat, például a statikát csak „lezavarva”, gyorsmenetben tanulják a fiatalok és a műszereknél sem időznek az érdemi megértés percéig. Igaz, a komoly képzettség, mondjuk a kőműves-szakmában, sokkal jobb tanmenettel sem szerezhető meg: ahhoz a jó előképzést többéves munkagyakorlat kell kövesse, az alkalmazó cég képző hajlamú támogató figyelme mellett. A jelen itthoni vállalkozói azonban többnyire nem tanúsítanak ilyen hajlandóságot, egyrészt mert az előképzési hiányokat is pótolniuk kellene, túl mélyről kellene felhúzni a betanítandót, másrészt, mert nem tudnának nettó 300 000 Ft havibért fizetni a kitanítottaknak, akik így hamarosan külföldön hasznosítanák a szerzett tudást. A kör ezzel bezárul.

A házfelújítások, építések privát megrendelőinek jelen körülmények közt tanácsos kiokosodni saját megrendeléseik részletes tartalmát illetően, hogy szinte művezetőként, szakellenőrként kísérhessék a munkálatokat. Vagy pedig – generálkivitelezői megállapodást kötni, az viszont eleve hosszas várakozást és dupla költséget jelent. Viszont egyre többen választják már azt a kitörési útvonalat, amelyet a könnyűszerkezetes ház építtetése melletti döntés nyit meg. Áttekinthető, jól lekövethető sztenderd technológia, korszerű házegészségi szempontok, mindezekben begyakorlott teamek, gyors elkészülés, alacsony fenntartási költség, az építési összköltséget leszorító, napjainkban folyamatba lépő jogi megoldások – mindaz, amit az Aido is ajánl.

Infó tovább: Aido könnyűszerkezetes házak

Több mint félmillárd forintos pulykatakarmányozási kutatás-fejlesztésbe kezd a sásdi Y Takarmányipari Kft.

Csaknem 560 millió forintból pulykatakarmányozással kapcsolatos kutatás-fejlesztésbe kezd a sásdi központú Y Takarmányipari Kft. – közölte a baromfitáp-előállítással foglalkozó cég az MTI-vel.

A mágocsi üzemében 50 embert foglalkoztató, évi 68 ezer tonna takarmányt előállító vállalat ügyvezetője, Horváth Lajos elmondta: a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (Ginop) keretében mintegy 260 millió forinttal támogatott kutatásuk célja komplex technológia kidolgozása a pulykák tartása során fellépő érkatasztrófák megelőzésére, gyógyítására. A hízópulyka állományokban előforduló aorta- és veseartéria repedés miatt bekövetkező elhullás rontja a pulykahús-termelés gazdaságosságát, okai pedig nem teljes körűen ismertek. A Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kara takarmányozástani tanszékének bevonásával megvalósuló kutatás során különféle természetes adalékanyagok kikísérletezésével, azok felhasználásával gyártott takarmányok különböző nagyságú állományokon történő tesztelésével, később alkalmazásával kívánják megelőzni e betegségeket – tette hozzá az ügyvezető.

A fejlesztés keretében a Y Takarmányipari Kft. mágocsi takarmánykeverő üzemében gyártják le a projekt kísérleti takarmányait, majd azokat a kísérleti- és kontrollállományok hízlalására, tesztüzemi körülmények közötti alkalmazására is használni fogják. A magyar tulajdonú Y Takarmányipari Kft. jogelődjét 1991-ben alapították: az akkor még csak táp- és élőállat-kereskedéssel foglalkozó társaság 2007-ben kezdte meg mágocsi keverő üzemében saját receptúra alapján a tápgyártást. A cég több mint hetven – főként a Dél-Dunántúlon működő – partnerének gyárt és szállít pulyka-, valamint broiler-tápot.

Horváth Lajos az MTI érdeklődésére közölte: a cég 2015-ben 10,9 milliárd, tavaly 9,4 milliárd forintos árbevételt ért el, a csökkenést egy cégszétválás eredményezte. Adózás előtti eredményük tavalyelőtt 668 millió forint volt, 2016-ben pedig 650 millió forint várható – tette hozzá.

Forrás: MTI

A medvehagyma gyűjtésének szabályira hívja fel a figyelmet a Nébih

A medvehagyma gyűjtése engedélyhez kötött, és mivel élelmiszernek minősül, ezért árusításkor ugyanazok az általános jelölési, nyomon követési előírások vonatkoznak rá, mint a termesztett zöldségekre, gyümölcsökre – hívta fel a figyelmet a  Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.

Saját felhasználásra medvehagymát (vadfokhagyma) a március vége és április eleje közötti gyűjtési szezonban, állami erdőben napi 2 kilogrammig bárki szedhet, azonban árusításra gyűjteni kizárólag az erdő kezelőjének vagy tulajdonosának engedélyével szabad. A Nébih felhívta a figyelmet arra is, hogy a medvehagyma levelei könnyen összetéveszthetőek a mérgező gyöngyvirágéval, a levek megdörzsölése után azonban eltérő illatuk segíthet az azonosításban.

Az érdeklődők a erdőterületek besorolásáról a Nebih erdőtérképén tájékozódhatnak: erdoterkep.nebih.gov.hu. A medvehagyma árusítása során fel kell tüntetni a gyűjtő vagy a forgalmazó nevét és címét, az áru megnevezését, a származási országát és valamilyen, a tétel azonosítására alkalmas adatot, például a csomagolás vagy a szedés idejét – áll a közleményben.

Mivel sok az illegálisan gyűjtött vagy importált áru, ezért a hivatal azt tanácsolja a vásárlás előtt a vevők ellenőrizzék a csomagolást.

Forrás: MTI